A Telexnek egy olvasó írta meg az esetet, mely során a Velence-Trevisoból Budapestre érkező Ryanair-járaton váratlanul bemondták: a gép robotpilótával száll le. Az információ bárkit meglephet, azonban a robotpilótás leszállás gyakoribb, mint gondolnánk.
Ki kellett kapcsolniuk elektronikai eszközeiket
A Telex olvasója arról számolt be, hogy a repülőn leszállás előtt röviddel bemondták: az utasoknak nem elég repülő üzemmódba állítaniuk elektronikai eszközeiket, hanem ki is kell kapcsolniuk azokat. Ezt azzal indokolták, hogy a gép robotpilótával fog leszállni. Az utasokat meglepte a közlés, mivel nem gyakran tapasztalnak ilyet. Azonban valójában egyre többször használnak robotpilótát a sima landolás elősegítésére a légitársaságok, és erről nem mindig szólnak az utasaiknak.
A Telexnek nyilatkozó, névtelenséget kérő pilóta szerint robotpilótát a landolás során legtöbbször rossz látási viszonyok esetén használnak.
300 méter alatti látótávolságnál nincs ember, aki biztonságosan leszálljon
– mondta a szakértő.
A robotpilóta egyébként finomabban landolja és fékezi le a repülőgépet, mint egy ember, de nem véletlen, hogy nem használják állandóan: a repülőgépeken egy úgynevezett műszeres leszállítórendszer (ILS) segíti az automatikus landolást, azonban az sem mindegy, hogy melyik reptérre érkeznek. Robotpilótás landoláskor a repülőtereken arra van szükség, hogy telepítve legyenek azok a rádiójeleket kibocsátó antennák, amelyek adását képesek leolvasni a repülőgépek, és az onnan kapott adatok szerint beállítani a megfelelő siklószöget és földet érési zónát – ez a feltétel nem mindig valósul meg.

“Jelenleg a legfejlettebb, használatban lévő műszeres leszállítórendszer CAT IIIB kategóriájú, és az ezzel felszerelt repülőgépek robotpilótája a megfelelően felkészített repülőtereken úgy is le tudja tenni a két működő hajtóművel rendelkező gépet, hogy a futópálya menti látótávolság csak 75 méter.
A legtöbb esetben ha egy repülőgépben van ILS, akkor a pilóták azt használják a leszálláshoz
– nyilatkozta a Telexnek korábban Madas László igazságügyi légi üzemeltetési szakértő.
Szigorúbb működés a reptéren
A robotpilótás landolás standardizálásának legnagyobb akadálya a repterek működése: jelen formában egy reptéren rengeteg tényező zavarhatja a műszeres leszállítórendszer kommunikációját. Ha egy reptér az automatizált landolásokra áll át,
sokkal szigorúbban kell szabályoznia a földi kiszolgálószemélyzet járművei és a várakozó repülőgépek mozgását,
hogy azok semmi esetre se zavarják a rendszer jeleit. Ebben az esetben a felszállásra készülő gépeknek az előre kijelölt és a betonon felfestett helyekre kell kiállniuk – ez a szigorú protokoll lassítaná a repterek működtetését, ezért nem minden landolás robotpilótás.
Mára már a legtöbb reptér fel van készítve az automatizált leszállásokra – amennyiben hiányzik a technológia, és a körülmények robotpilótás landolást tesznek szükségessé, a repülőt egy másik, közeli reptérre irányítják át.
Nem biztos, hogy szólnak róla
A robotpilótás leszállást nemcsak rossz látási viszonyok indokolhatják: a légitársaságok előírják a pilótáknak, hogy bizonyos időközönként gyakorlásképpen ilyet is végre kell hajtaniuk. A Telexnek egy pilóta úgy nyilatkozott, hogy ők havonta egyszer-kétszer csinálnak ilyet.
Az, hogy ezt hogyan jelzik az utasoknak, vagy jelzik-e egyáltalán, a társaság irányelvein múlik.
A robotpilóta bármikor kikapcsolható, és a pilóta át tudja venni az irányítást, ha a helyzet szükségessé tenné.