Belföld 2019. december 07.

Ritka szoborra bukkantunk a hanyi lápvilágban - apró magyar falvak lenyűgöző kincsei

Startlap Utazás Belföld 2019. december 07.
Országjáró túránk során ellátogatunk az egykor mocsárral körülzárt Acsalagra, rácsodálkozunk az út mentén álló rostélyos szentre, fejet hajtunk a börtönből kiszabadított forradalmár két mellszobra előtt, és végül Árpád-kori romok után kutatva bevesszük magunkat a gabonatengerbe.

A sorozat korábbi cikkei:

  

Acsalag – a Rábaköz gólyafalva

Volt idő, amikor a hanyi lápvilág egy magasabb pontján létrejött, Győr-Moson-Sopron megyei települést kizárólag csónakon lehetett megközelíteni. Nem véletlen, hogy a szájhagyomány az átcsallak szóból eredezteti a nevét, utalva a kezdetekre, amikor még oda kellett édesgetni az új lakosokat a mocsaras fekvése miatt nem túl vonzó, a környező településektől teljesen elzárt faluba.

Ma már természetesen autóval, vagy akár a hansági kerékpárúton is eljuthatunk a Fertő–Hanság Nemzeti Park közelében fekvő Acsalagra, és ha már ott vagyunk, térjünk be a római katolikus templomba, ahol elsősorban az 1700-as évekből származó főoltár és szószék érdemel figyelmet.

Az épületből kilépve csupán pár lépést kell megtennünk Szent Flórián és Szent Lőrinc szobráig. Flórián az oszlop tetején áll, de mi mégis a talapzaton elhelyezett Lőrinc alakjának megtekintésére fordítunk több időt, ugyanis a templom patrónusa és a falu védőszentje út menti szoborként csak nagyon ritkán fordul elő.

A III. század közepén, a Diocletianus féle keresztényüldözés idején vértanúhalált halt Lőrincet a legenda szerint egy rostélyon égették meg. A szentnek ez a tárgy lett az attribútuma, ezzel a kezében ábrázolja az acsalagi szobor is.   

 

Ne lepődjön meg senki, ha a településen járva a nyári hónapokban a földet pásztázó vagy éppen az ég felé kémlelő embereket lát, sőt, érdemes a példájukat követni.

Előbbit azért, mert az egykori mocsaras vidék helyén ma az ország egyik legszínpompásabb látványa fogadja az utazót. A házak előtt ezernyi virág sorjázik,  méltán nyerte el a közönségszavazáson 2019-ben Acsalag a Virágos Magyarország által meghirdetett A legvirágosabb úti cél díjat.

  

Emelt fővel pedig azért járjunk a Rábaköz gólyafalvának fő- és mellékutcáiban, mert a villanyoszlopok tetején jó eséllyel láthatunk gólyacsaládokat, de néhány háznál kifejezetten a fehérgólyáknak épített állványokon is kínálnak fészekrakási lehetőséget a helyiek. Elmondásuk szerint volt olyan év, amikor egyszerre száz gólyát is „átcsaltak” a községbe.

Ácsteszér – túrázó Táncsics

A Komárom-Esztergom megyei Ácsteszér neve valószínűleg elsősorban a Bakony-rajongó turista számára hangzik ismerősen. A lenyűgöző természeti környezetben fekvő falu legmagasabb pontjáról pazar látványban lehet részünk: egyik oldalon a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri-árok, valamint a másik irányban a Pannonhalmi Bencés Főapátság körvonala tárul az utazó elé.

Ácsteszér egyaránt remek kiindulópont, ha lovas, kerékpáros vagy gyalogtúra keretében szeretnénk felfedezni a vidéket. Innen indul a Táncsics-túra útvonala, amely a környező hat település legszebb tájain halad keresztül.  Mi azonban természetjárás helyett maradunk a faluban, hogy a XVIII. század végén épült, műemlék jellegű, késő barokk katolikus templom megtekintése után forradalmi emlékek nyomába eredjünk.

Táncsics Mihály Emlékház Ácsteszér
Gyerekek táncolnak a felújított Táncsics Mihály Emlékház előtt Ácsteszéren, 2006. április 21-én (MTI Fotó: Földi Imre)

Azt nem tudjuk, hogy a róla elnevezett túraútvonalat teljesítette-e Táncsics Mihály, de azt bizonyossággal állíthatjuk, hogy az 1848-as forradalmi események ünnepelt alakja Ácsteszér mindmáig leghíresebb szülötte. Szerencsére ma is áll és látogatható emlékházként funkcionál az a vályogfalú zsellérház, ahol a publicista-politikus élete első húsz évét töltötte. Táncsics emlékét két mellszobor (az egyik két évvel a halála után, 1886-ban készült), egy emléktábla, valamint – utalva írói, főszerkesztői tevékenységére – egy ősnyomtató formázó szobor is őrzi a településen.

Ádánd – templomrom a gabonatengerben

A Somogy megyei Ádánd legértékesebb építészeti emléke a régmúltban a község külterületén fekvő, ma már nem létező Hetye falu árpád-kori romtemploma, közismert nevén a Törökhagyás. Jelenlegi állapotában szomorú látványt nyújt, de mindenképp vegyük a fáradságot, és látogassunk el a romokhoz, ha a környéken járunk.  Kell némi kitartás, hogy célba érjünk, ugyanis a 2011-ben Somogyország Kincse elismerést elnyerő templomhoz útnak csak jóindulattal nevezhető nyomvonalon közelíthetünk, közvetlenül a templomhoz pedig egyáltalán nem vezet út.

A szántóföld közepén, búzatáblák ölelésében álló műemléket a 2010-es évek elején már az összedőlés veszélye fenyegette, amit végül a 2015-ben elvégzett tereprendezéssel sikerült elkerülni, de komolyabb állagmegóvás nem történt a feltételezések szerint 12. századi Törökhagyáson. A késő román, kora gótikus stílusban épült templomból csak jellegzetes, négyszögből nyolcszögbe formálódó tornya, nyugati falai és félköríves szentélye látható.

Vadregényes túránkról visszatérve Ádándra látogassunk el az 1747-ben felszentelt, barokk stílusú római katolikus templomhoz, melynek kertjében megtekinthetünk egy 1813-ban, késő barokk stílusban készült Nepomuki Szent János-szobrot, valamint egy 1816-ból származó, klasszicista Szeplőtelen Szűz-szobrot. A falu református temploma a XIX. század első felében épült. A II. világháborúban bombatalálat érte, teljes körű felújítására 2006-ban került sor.

Ádánd
Ádánd, a kép alján a Csapody kastély (MTI Fotó: H. Szabó Sándor)

Ádándon járva ne hagyjuk ki a falu legrégebbi épületét sem, a XVIII századi barokk Tallián kúriát, amelyben ma a település általános iskolájának konyhája és ebédlője működik. Bár korát tekintve fiatalabb, Ádánd büszkesége a Csapody kastély lehetne, ha méltó módón felújítanák. 1820 és 1827 között, klasszicizáló későbarokk stílusban épült, de a régi pompa már a múlté, a második világháború alatt kifosztották, értékes berendezését széthordták, és az épület is megrongálódott. A háború után a kastélyt és birtokait államosították, majd 2007-ig mezőgazdasági szakmunkásképzés folyt a falai közt. A jobb sorsra érdemes épület azóta üresen áll.

Keresés az oldalon