Még mindig él a befalazott Szegedy család büszkesége - apró magyar falvak lenyűgöző kincsei

Startlap Utazás 2019. október 31. Itthon
Utunk során felkaptatunk Ábrahámhegy Bökk-hegyére, Acsán megnézzük a nászajándékul épített magyar Versailles-t, Acsádon pedig kifüleljük, hogyan zörgeti a szél a famatuzsálem kacsalábait. Cikksorozatunkban Magyarország apró falvaiban kalandozunk.

A sorozat korábbi cikkei:

 

Ábrahámhegy – ahol Ivánnak hívják Jánost

Nyáron sem utolsó szempont, az ősztől tavasz végéig tartó hónapokban azonban kifejezetten előnyére válik egy Balaton parti településnek, ha a strandoláson kívül egyéb időtöltési lehetőségeket is kínál. A Veszprém megyei Ábrahámhegy ebből a szempontból tökéletes választás.

MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A hely nevezetességeinek felfedezését érdemes a Bökk-hegyi kilátó megmászásával kezdenünk. Az ingyenesen látogatható építmény majd’ kiböki a szemünket, ugyanis a falu közepén emelkedő domb tetején állították fel. A kilátó legfelső szintjén fémtáblák jelzik a környező tájak magaslatait: a szemközti fonyódi hegyeket, a szomszédos Örsi-hegyet vagy éppen a Hegyestűt.

Utaznál, de nem tudsz dönteni? Kövesd az Utazás Tippek oldalt a Facebookon a legmenőbb úti célokért!Követem!

 

 

 

 

Továbbra is a faluban maradva, a Patak utcán végighaladva, az 1804-ben épült, műemlék jellegű, egykori vízimalom épületét nézhetjük meg. De csak kívülről, mert a Burnót patak völgyében, a hagyomány szerint római alapokra felhúzott épület ma már lakóházként szolgál.

Ezek után Balatonrendes irányában továbbsétálva, a szőlőbirtokok ölelésében egy 1614-ben épült kápolnát találunk. A Fülöp Jakab templom büszkesége az oltárképe, amely egy, a XII-XIII. században épített, a Kauzli-dombon állt templomból származik. Napjainkban évente egyszer, Fülöp-nap környékén tartanak benne istentiszteletet.

180 fokos fordulatot téve, vonuljunk át az Ábrahámhegyi szőlők nyugati peremére, a Kápolna-dombra. Nem okozunk nagy meglepetést, ha eláruljuk, itt is egy kápolnát van szerencsénk megtekinteni, melynek az Ábrahámhegy település honlapján olvasható ismertetőjében a szerző értetlenül áll a tény előtt, hogy az 1757-ben épült Szent Iván kápolna „miért kapta a pravoszlávos Szent Iván nevet”, miközben a védőszentje Keresztelő Szent János. A helyieket mindenesetre nem hozta zavarba a talányos névadás, ők egyszerűen Nyári János kápolnaként emlegetik, feltehetően az évenként egyszer, a június 24-ei Iván nap környékén tartott búcsúnapi szentmise hatására.

Csodás szállások Ábrahámhegyen

Vendégházban, hotelben, apartmanban is megszállhatsz jó áron!

Hirdetés

Acsa – Iphigéniától Kiszel Tündéig

Kevés olyan kistelepülést ismerünk az országban, amely két kastéllyal is büszkélkedhet. Ugyanakkor nyomban hozzá kell tennünk: jelenlegi állapotában csak egyikük öregbíti a falu jó hírnevét. Mindenesetre a Budapesttől 60 kilométerre található Acsa megér egy látogatást.

A Pest megyei településen magasodó dombon a Prónay család 1735-1740 között építtetett egy barokk stílusú, négytornyú kastélyt, tervezője az a Giovanni Battista Carlone volt, akinek akinek keze nyomát Eger barokk belvárosa is magán viseli. A II. világháború előtt készült fényképek tanúsága szerint a különleges szépségű épületet gyönyörű park vette körül, romantikus ösvényekkel, műbarlangokkal, forrásokkal.

 

 

 

 

Ami a világégés alatt és után következett, az tipikusnak mondható Magyarországon. Az épületben hadikórház működött, kertjét bombatalálat érte, az értékes könyvtár szlovák kódexgyűjteményét a katonák égették el, a berendezés megsemmisült. A háború után először a honvédség, később az ország legnagyobb katonai gyógyszerraktára költözött az egyre siralmasabb állapotba kerülő épületbe. A Prónay-kastély jelenleg nem látogatható, de szerepel a Nemzeti Kastélyprogram szűkített listáján, tehát van remény, hogy évek múlva visszanyerheti régi fényét.

Acsa másik kastélya a rendszerváltást követően magántulajdonba került, új gazdája néhány éve az eredeti elrendezést megőrizve, belső szerkezetileg azonban átalakítva teljesen felújította. A szállóként funkcionáló Újlaki kastélyról van szó, amely önmagát a magyar Versailles névvel illeti. 1907-1910 között építtette báró Prónay Dezső lánya, Iphigéne és újdonsült veje, Patay Tibor vármegyei főispán számára. A nagyvonalú nászajándék a felvidéki késő reneszánsz, saroktornyos várkastélyokat idézi.

 

 

 

 

A kastélyt kibérelhetjük különböző rendezvényekre vagy szállásként, a környéken vadászni, horgászni és lovagolni is lehet. Esküvői fotózások népszerű helyszíne, videoklipet is forgattak már itt, és a Kiszel Tünde-rajongók már bizonyára rájöttek, hogy a művésznő 2017-es naptárához is ebben az épületben készültek a fotók.

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

Szállj meg a közeli Szirákon!

22 kilométer távolságra szuper szállásokat találsz.

Hirdetés

Acsád – ahol a legvénebb magyar kacsaláb áll

Már rögtön az elején ki kell jelentenünk, Acsád elsősorban a fáival – pontosabban bizonyos fáival – lopta be magát a szívünkbe. De erről bővebben picit később szólunk, kezdetnek nézzük meg, milyen építészeti értékeket tud felmutatni a Szombathelytől mindössze 14 kilométerre fekvő település.

A Vas megyei faluban hét helyett be kell érnünk két toronnyal, egy egészen fiatal, alig 30 éves haranglábbal, amely a mellette álló, épp 30 éve épült evangélikus imaházhoz tartozik, valamint egy középkori eredetű, de barokk stílusban átalakított római katolikus templommal.

A templom alatt található a Szegedy család kriptája. Sajnos nem látogatható, bejáratát befalazták.

 

Azt nem tudjuk, miért zárták el ennyire szigorúan a falu egykori urainak földi maradványait a külvilágtól, de az elmondható, hogy az 1723-ban épült udvarházból kialakított, 1824-ben klasszicista stílusban átépített Szegedy-kastély a falu legnevezetesebb műemlékének számít. Az elmúlt években felújították, jelenleg a Vas Megyei Önkormányzat Időskorúak Szociális Otthona üzemel benne. A kastély korlátozottan látogatható, de előzetes egyeztetést követően a gyönyörűen helyreállított díszterem részletes bemutatására is lehetőséget biztosítanak.

MTI Fotó: Czika László

Szabadon bejárhatjuk viszont az épületet körülvevő, 5 hektáros parkot, és erre biztatunk is mindenkit, akit lenyűgöznek a fa matuzsálemek. Itt áll ugyanis Magyarország legidősebb, 1807-ben ültetett páfrányfenyője (Ginkgo biloba). Megragadjuk az alkalmat, hogy a NatGeo egy korábbi cikkéből idézve tisztázzunk egy tévhitet: „a fának nincs köze a páfrányokhoz, mint azt korábban levele miatt hitték. A ginkgó elnevezés a kínai ezüst barack jelentésből ered, és a növény magjának ezüstös színére utal. A biloba pedig a kínai kacsaláb jelentésre vezethető vissza, ami viszont a levél formájára vonatkozik”.  

A ginkgók nem rokonai egyetlen más ma élő növénynek sem, Charles Darwin „élő kövületnek” nevezte őket.

A kastélyparkban a páfrányfenyő mellet még számos botanikai ritkasággal, így például egy Grácból hozatott, 1870-es években ültetett mamutfenyővel (Sequoiadendron giganteum) is találkozhatunk. De ugyanitt sétálhatunk egy 200 éves platánsor lombjai alatt is, amely valamikor szintén a parkhoz tartozott.

 

 

 

 

Az Acsád határában található erdők kedvelt kirándulóhelyek, különösképpen az Ablánc-malom környéke. Sajnálatos módón az egykor népszerű malomcsárda már évek óta – s feltehetőleg végérvényesen- zárva van. A pusztuló épületet mégis érdemes felkeresni, mert a szomszédságában, hármas csoportban álló fák melletti emléktábla nem engedi feledésbe veszni, hogy ezeket a fákat egy acsádi molnár ültette 1900-ban az akkor két éve elhunyt Erzsébet királyné, Sisi tiszteletére.

Szállj meg Bükfürdőn!

11 kilométerre Acsádtól Bükfürdőn rengeteg lehetőséget találsz, ha apartmant keresel.

Hirdetés

Keresés az oldalon