Belföld 2020. december 07.

Izgalmas virtuális túrát tehetsz a magyarországi várakban

Fatima Belföld 2020. december 07.
A kijárási korlátozás, a szabadidős létesítmények zárása megnehezíti, milyen programokkal üthetjük el az időnket. Szerencsére azonban nem kell lemondani a túrákról - és a virtuális túrákról sem.

A koronavírus elején a virtuális tárlatvezetés örvendett nagy népszerűségnek – a múzeumok egymás után helyezték át az online térbe a gyűjteményeiket. Ám nem csupán ezeket lehet megtekinteni a kanapéról – gyűjtöttünk már kastélyokat és templomokat is. Sorozatunk legújabb részében pedig 3 várat mutatunk, amiket bejárhatsz.

Thury-vár

A Balaton és Velencei-tó között félúton, a bakonyi hegyek lábánál – a középkorban mocsaras területnek számító vidéken – terül el Várpalota városa. Főterén áll a sok véres ostromot túlélt várpalotai vár, más néven Palota vára vagy Thury-vár. A legendák szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként, sőt, ez volt a kedvenc vadászkastélya – ennek apropóján gyakran emlegetik az igazságos király barátja, a vár tulajdonosáról Újlaky-várnak is, a török kor híres várvédő kapitánya nevéről elnevezett Thury-vár elnevezés mellett is.

A várpalotai Thury-vár, vagy más néven Újlaky-vár épülete a Hunyadi Mátyás téren. A vár ma a város legnagyobb kulturális intézményének, a Thury-vár Nonprofit Kft.-nek a székhelye, és helyet ad a Magyar Vegyészeti Múzeumnak, valamint a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeumnak. / Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Nem ez az egyetlen mendemonda kapcsolódik a vár történetéhez, egy hiedelem szerint ugyanis 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron Mátyás királlyal kötött esküvőjére és királynői koronázására. Fontos megemlíteni azt is, hogy Ulászló koronázásának megakadályozása végett a budai várból, Palota várába hozták át a magyar koronát és koronázási jelvényeket, Beatrix a Fekete Sereget küldte a korona visszaszerzésére. Mivel Corvin János nem akart áldozatok árán király lenni, átadta a koronát és ezzel lemondott a trónról. Temérdek kalandos esemény kapcsolódik a palotai várhoz, ami 1593-1687-ig kisebb megszakításokkal kilencvennégy évig volt török uralom alatt, sok csatát megélt, mígnem a 20. század közepére romossá vált. A várat a Nemzeti Várprogram keretében folyamatosan újítják fel. Itt járhatod körbe a Thury-várat.

Egri Vár

Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett, Dobó István kapitány parancsnoksága alatt a vár kevesebb mint 2100 védője 1552-ben visszaverte a nagy török sereg támadását – ennek történetét írta meg Gárdonyi az Egri csillagok című regényében. A gigantikus épület egyik legérdekesebb része a  Föld-bástyájának mélyén húzódó Panoptikum, ahol találkozhatunk az Egri Csillagok című könyv szereplőivel viaszbábú formájában, többek közt Cecey Évával, Bornemissza Gergellyel, Dobó István várkapitánnyal, Sárközivel, a cigánnyal, Jumurdzsákkal, Tinódi Lantos Sebestyénnel, Szulejmán szultánnal és Török Bálinttal. Aki testközelből szeretné szemlélni a környezetet, mindenképpen látogasson el az Egri várba – majd ha teheti, addig is marad a virtuális séta, amin ide kattintva indulhatsz el

Egri vár / Fotó: Getty Images

Ne maradjunk legenda és misztikum nélkül, ugyanis sokáig az a rémhír járt a törökök körében, hogy a magyarok bikavért ittak az ostrom alatt, ezért olyan erőre tettek szert, amely emberfeletti. Ez a bikavér valójában vörösbor volt, innen ered Eger és Magyarország egyik leghíresebb borának elnevezése.

Rezi vár

A Balatontól északnyugati irányban, Rezi település határában, a Keszthelyi-fennsík egyik 427 méter magas sziklaormának kiugró részét koronázzák meg Rezi várának kőfalai, aminek a helyén már a vaskorban is erődítmény állt, a magyar forrásokban 1236-ban említik először. A 14. században megszállás, ostrom, adományozás zajlott, mígnem 1433-ban a gersei Pethő család birtokába került. A 16. század közepén az ország középső vidékeit megszálló törökök rablótámadásai miatt megerősítették falait, de továbbra is csak jelentéktelen harci értékű magánvárként tartották számon, mígnem a század második felére látszott, hogy a vár további fenntartása meghaladja a család anyagi kereteit és a környékbeli jobban felszerelt erősségek amúgy is kielégítően ellátták a térség védelmét, így a Pethőék anyagi hanyatlását követően sorsára hagyták a várat. 

A Keszthelyi-hegység északnyugati részén, az 1200-as évek végén, 1300-as évek elején a Meleg-hegyen épült Rezi vár 2018. május 2-án. MTI Fotó: Varga György

Vélhetőleg a szomszédos Tátika ostromakor, 1589-ben pusztulhatott el, egy 1592-ből származó oklevél már romba dőlt várként emlegeti Rezit. Évszázadokon keresztül tovább omladoztak falai, mígnem a 2000. esztendőben megkezdődtek a régészeti feltárások és helyreállítások. 2012-ben történt meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából a rezi vár rekonstrukciója. Itt pillanthatsz be Rezi vár romjai közé.

A Virtuális vártúrák oldalán egyébként magyarországi múzeumokban, vármúzeumokban is lehet tenni virtuális látogatást.

Keresés az oldalon