Világ 2021. július 06.

Kazahsztán legjobb látnivalói: a Fehér Háztól a bajkonuri űrrepülőtérig

Balázs Világ 2021. július 06.
Induló sorozatunkban megnézzük azokat az országokat, amikkel a kormány megegyezett arról, hogy kölcsönösen elfogadják a másik által kiállított védettségi igazolványokat. Lássuk is, hogy mit lehet csinálni Kazahsztánban, ha úgy döntenénk, hogy meglátogatjuk?

Első körben szögezzük is le, hogy nem sok mindent, vagyis inkább semmit, és ezt nem azért írjuk, mert Kazahsztánban alapjáraton nem lennének csodaszép látnivalók, sőt, mi több, a nyüzsgő nagyvárostól az ember által meghódítatlan vadregényes vidékig elég sok mindent találhatnánk ott. Csakhogy a kazahok a járvány miatt újra bevezették a vízumkötelezettséget azon országok felé, amelyekre ez korábban nem volt kötelező, így Magyarországra is, ráadásul turista vízumot per pillanat eleve nem adnak ki, illetve az ottani magyar konzulátus sem tanácsolja a beutazást a helyi járványhelyzet miatt.

Akkor mégis mi értelme volt a kölcsönös védettségi igazolvány elismerésnek? Mondjuk ha üzleti érdekeltségeid vannak Kazahsztánban, vagy rokonaid élnek ott, akkor az előbbivel kapcsolatos ügyintézésre, vagy az utóbbiakkal való találkozásra hivatkozva igényelhetsz vízumot a kazahoktól és jó eséllyel meg is adják, de turistáskodásra a dolgok jelen állása szerint nincs lehetőség az országban. Mindenesetre, ha már elkezdtük körbejárni a témát, most megpróbálunk úgy tenni, mintha a fentebb elmondottak nem léteznének és átvesszük, hogy mi mindent érdemes felkeresni, ha a jövőben, szerencsésebb körülmények közepette Kazahsztánba vinne az utunk.

Kazahsztán
Forrás: Getty Images

Mire érdemes felkészülni?

Ha Kazahsztánba akarsz utazni, gondosan válaszd ki az évszakot. A nyári időjárás egész kellemes, olyan 20-30 fok környékén mozog, ellenben amikor beüt a sztyeppei tél, az lazán oldalba kínálhat minket egy -40 fokos zimankóval is, ami lényegesen hidegebb annál, mint amihez szokva vagyunk.

Figyeljünk a távolságokra. Kazahsztán hatalmas ország, durván harminc Magyarországnyi területről beszélünk, aminek a jelentős része csak érintőlegesen került kapcsolatba a civilizációval.

Ezt úgy kell érteni, hogy ha mondjuk, autót bérelnénk és azzal szeretnénk felfedezni az országot, mindig legyen nálunk pár extra kanna üzemanyag, hiszen könnyedén előfordulhat, hogy két benzinkút között akkora távolságot kellene letolni, ami még csordultig töltött tankkal se fog sikerülni.

Nézzünk utána továbbá a helyi közlekedési szabályoknak, ugyanis e tekintetben is tartogathat meglepetéseket számunkra Kazahsztán. Például napközben is kötelező bekapcsolva tartani az autó lámpáit, aminek így első ránézésre nincs nagyon értelme, ellenben arra tökéletes, hogy a tájékozatlan turistát le lehet meszelni érte, majd némi baksis elfogadását követően nagyvonalúan útjára engedni.

 

A fővárosok

Almati, Kazahsztán.
Almati, Kazahsztán (Forrás: Getty Images)

Ha az országban járunk, mindenképp nézzük meg a két legnagyobb várost, Almatit és Nur-Szultant (korábban Asztana). A kazahokról tudni kell, hogy nem szeretik túlbonyolítani a dolgaikat, a fővárosuk korábbi neve, az asztana kazahul annyit tesz, mint főváros, illetve a valutájuk, a tenge is azt jelenti kazahul, hogy pénz. Tipikus posztszovjet történet az övék is, a Szovjetunió szétesése után a kazah kommunista párt korábbi első embere, Nurszultan Abisuli Nazarbajev ragadta magához a hatalmat és gyakorolta is azt egészen 2019 végéig, amikor lemondott és ekkor nevezték át a tiszteletére Asztanát Nur-Szultanra.

Érdekesség, és a látnivalókat is meghatározza, hogy a helyi bölcs vezér, azaz Nazarbajev kattanása az építészet volt, amit igen megalomán módon igyekezett kiélni.

Amikor 1997-ben Alamtiból áttette országa székhelyét az akkor még Akmolának hívott mai Nur-Szultanba, az még egy teljesen jelentéktelen porfészeknek számított, viszont Nazarbajev úgy volt vele, hogy egy hozzá hasonló nagy formátumú nemzetvezetőhöz méltóvá kell tenni az új fővárost. Így az elnöki palota pl. a washingtoni Fehér Ház mása lett, csak egy kicsit nagyobb. Illetve kapott egy olyan csúcsdíszes óriáskupolát, ami miatt, ha ránéz, akkor inkább a sztálinbarokk egy kirívóan lakodalmas verziója jut az ember eszébe, nem az eredeti épület által is képviselt klasszicista megközelítés.

A fővárosra egyébként is jellemzők a hatalmas terek, az egeket ostromló felhőkarcoló-szerű épületek és tornyok (különösen az életfát szimbolizáló Bajterek torony), de van diadalívük is, amit Kazahsztán függetlenségének 20. évfordulóján adtak át, illetve egy hatalmas üvegpiramissal is büszkélkedhetnek. Nur-Szultan minden szempontból kirakatvárosnak minősül és a tervezettsége, valamint a méretei egyaránt impozánsok, így pár fotót biztos elkattintunk, ha arra járunk.

A vidék

De ne ragadjunk le a fővárosoknál, tegyünk egy próbát a kazah vidékkel is. Ha egy kicsit is érdekel minket a régió története, akkor okvetlenül látogassunk el Türkisztanba, amit az ország déli régiójában találunk. Évszázadokig Türkisztan volt a kazah kánság székhelye és az Iszlám legfontosabb városa a sztyeppe ezen részén, illetve még korábban a selyemút egyik fontos csomópontjaként is működött. Az építészeti emlékei csodálatosak és a régió történetéből adódóan meglehetősen eklektikusak, így nagy hiba volna kihagyni.

Türkisztan, Kazahsztán.
Türkisztan, Kazahsztán (Forrás: Getty Images)

A világűr meghódításáért rajongók pedig tehetnek egy kitérőt a bajkonuri űrrepülőtérre is, ami hajdanán a Szovjetunió űrprogramjának legfontosabb helyszíne volt, innen szállt fel Jurij Gagarin is.

Manapság űrreptérként és múzeumként is működik, tehát a látogatókat szívesen látják, sőt, ha mázlink van, akár egy kilövésnek is a szemtanúi lehetünk.

A helynek van egy olyan érintőleges hazai vonatkozása is, hogy az űrállomás egy szigorúan őrzött részére még 2019-ben slisszolt be két magyar, akik közül az egyik a Hősökből ismert Mentha volt.

A természeti látványosságok között csodaszép és szomorú dolgokat is találhatunk. Ott van például az Altin-Emel Nemzeti Park, ami a sivatagjáról és különösen a híres éneklő dűnéiről ismert.

Valójában a dűnék nem énekelnek, hanem inkább valahol a zümmögés és egy motoros repülőgép berregése közötti hangot adnak ki, amit kilométerekről is hallani lehet.

A jelenség kialakulásához egy minimum 40 méter magas, 30 fokos lejtővel rendelkező homokdombra van szükség és fontos az is, hogy a homok elegendő mennyiségű kovasavat tartalmazzon. Nem egyedi jelenség, több ilyet is találni a világban, de ha már Kazahsztánban járunk, miért ne néznénk meg.

Kevésbé szívderítő, de igen tanulságos látvány lehet tenni egy túrát az Aral-tó kiszáradt medrében, ami teljes mértékben az emberi tevékenység következtében sivatagosodott el. Emellett persze élménynek sem utolsó, hiszen ritkán találkozik az ember egy sivatagos terület közepén rozsdás hajóroncsokkal.

Hajóroncs az Aral-tó kiszáradt medrében.
Hajóroncs az Aral-tó kiszáradt medrében (Forrás: Getty Images)

Almati közelében találjuk a Kaindy-tavat, ami földtörténeti szempontból újszülöttnek is tekinthető, hiszen egy 1911-es földrengés hatására alakult ki. A fényviszonyok függvényében türkizkék, vagy smaragzöld árnyalatú víztükör mellett remekül el lehet sétálgatni, ha pedig kalandvágyóbbak vagyunk, megpróbálkozhatunk a tó mellett található Tien-san hegységben egy túrával, ám itt fokozottan figyeljünk a biztonságra, mivel a vadregényesség ára, hogy nem ugrik elénk minden bokorból egy túravezető, hogy fogja a kezünket.

Keresés az oldalon