Festetics-kastély, Keszthely
A Festetics család Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családja volt több mint 200 évig. A családot a 18. században emelték grófi rangra, illetve Festetics Tasziló, a kastély jelenlegi formájának építtetője kapott 1911-ben elsőként magyar hercegi rangot.
A Festetics család távozása, 1944 szeptembere után a kastélyuk gyűjteményének egy része a német és magyar katonák, valamint a helyi lakosság fosztogatásának esett áldozatul, viszont a ma is a kiállításon látható eredeti berendezési tárgyak megmenekültek. Ezek részben itt, az eredeti helyükön vészelték át a háborús időket, miután a Keszthelyt megszálló szovjet csapatok parancsnoka felismerte a műkincsek kivételes jelentőségét, és a Festetics család alkalmazottainak közbenjárására befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget. A tárgyak másik részét még a fosztogatások előtt elvitték a kastélyból egy hévízi, a Festetics család tulajdonában lévő fürdőépületbe.

A Főúri életforma és Helikon Könyvtár kiállítás több mint húsz termet ölel fel. Eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be.
A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára, több mint 80 ezer kötettel.
2023-ban megújult a kastély tükörterme, ahol a falak, a mennyezet és a stukkók javításán túl több éven át tartó műtárgybeszerzéssel az ország leggazdagabb díszebédlőjét állították össze. A termet a Festetics család is ebédlőként használta kétszáz éven át, és olyan vendégek fordultak meg itt, mint a wales-i herceg vagy Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse.
Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert, Zalaegerszeg
Zalaegerszegi tartózkodásom egyik legkülönlegesebb élménye egy privát kertben tett látogatás volt, ahol a hely szellemisége és a házigazda nyugodt, magával ragadó személyisége egyszerre varázsolta különlegessé az ott töltött időt. A Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert eredetileg a tulajdonos saját gyógyulására jött létre, mára azonban olyanok is ellátogatnak ide, akik egyszerűen a természetközeli élményeket keresik, vagy szeretnének egy kicsit kikapcsolódni.

A kert különlegessége, hogy minden érzékszervünkre hat. A mezítlábas ösvényen a talpunk különböző pontjait stimuláljuk a kavicsok, téglák, fadarabok és tobozok váltakozó felületein járva. Az útvonal mellett elhelyezett virágok, aromás növények és különféle hangszerek – hangtálak, csengők – a látás, a szaglás és a hallás élményével egészítik ki a sétát. Bár az első körnél furcsa érzés, amikor a talpunk a szokatlan felületekkel érintkezik, de pár perc múltán a test megszokja, és a séta egyre felszabadítóbbá válik.
A mezítlábas ösvény nemcsak szórakoztató, hanem terápiás hatású is: serkenti az idegrendszert, javítja a testtartást, erősíti a lábfej izmait és fejleszti az egyensúlyérzéket. Nem véletlen, hogy a keleti gyógyászatban évezredek óta alkalmazzák a talpmasszázst, hiszen a lábon található idegvégződések stimulálása jótékonyan hat az egész szervezetre.
Fontos: a látogatás kizárólag előzetes bejelentkezés alapján történik, hogy mindenki privát, nyugodt időt kapjon, és az élmény zavartalan lehessen.
Fekete István emlékhely, Kis-Balaton
Zala megye egyik legszebb és legkülönlegesebb természeti környezete a Kis-Balaton, amely a Balaton délnyugati csücskénél terül el. Az egyik legnépszerűbb célpont a Fekete István emlékhely, amely a Diás-szigeten található.
Ez a táj fokozottan védett természetvédelmi terület, ezért a látogatás kizárólag szervezett formában lehetséges. A vezetett csoportos kirándulásra érdemes időben bejelentkezni, főként a nyári hónapokban, amikor sok kiránduló szeretné felkeresni ezt a különleges helyet.

A parkolótól egy kellemes, kb. 600 méteres gyalogos séta vezet a célállomásig, ahol a kiállítás mellett Fekete István Tüskevár című regényéből híressé vált Matula-kunyhó várja a látogatókat. Ez az egyszerű építmény nemcsak irodalmi emlékhely, hanem egy letűnt kor hangulatát is visszahozza, felidézi sokunk gyerekkorát, amikor rajongva olvastuk ezt a könyvet.
A vezetett túrák során a látogatók a Kis-Balaton lenyűgöző természeti kincseit is felfedezhetik.
A mocsaras területek madárvilága Európa-szerte egyedülálló: kócsagok, gémek, récék és más ritka vízimadarak élőhelye ez a terület. A szakavatott vezetők számos érdekességet mesélnek a vidék élővilágáról, a hajdani halászatról és a régi kor embereinek mindennapjairól.
A túrák május 1. és október 31. között hetente többször, keddtől vasárnapig indulnak 10 és 13 órakor, így a látogatók a nap folyamán több időpont közül is választhatnak. A téli időszakban a túrák ritkábbak: ekkor csak péntektől vasárnapig, kizárólag előzetes bejelentkezéssel indulnak.
„Bazaltutca”, Vindornyaszőlős
Vindornyaszőlős és Nagygörbő között húzódik a festői Kovácsi-hegy, amely a Zalai-dombság egyik rejtett kincse. A terület igazi felfedezőparadicsom: itt található a tíz állomásból álló, gondosan kialakított tanösvény, amely mindkét településről megközelíthető. A túrázóknak elég követni a „Sziklafolyosó” feliratot, és máris egy varázslatos, változatos terepen találják magukat.

A körülbelül 8 kilométer hosszú túra útvonala nemcsak kellemes erdei sétát ígér, hanem bővelkedik látványos geológiai és természeti különlegességekben is. A leglátványosabb rész kétségkívül a híres Bazaltutca, ahol a természet ereje tárul fel lenyűgöző formában.
A magasba nyúló, több méteres bazaltoszlopok szinte katedrálisként állnak egymás mellett, és sejtelmes folyosókat alkotnak.
Az útvonal azonban nemcsak a Bazaltutcáról híres. Az ösvény több pontján kisebb-nagyobb hasadékok, sziklaszurdokok és barlangszerű üregek teszik még változatosabbá a túrát. Közülük a legismertebb a Vadlány-lik, amelyhez különleges legenda kapcsolódik. A helyi hagyomány szerint egy fiatal lány rejtőzött el ide, akit erőszakkal elszakítottak szerelmesétől. A magány és a bánat annyira megviselte, hogy itt lelte végzetét. A történet szomorúsága és a barlang sötét, titokzatos hangulata különös aurát kölcsönöz a helynek.
Tavasszal a völgyekben színes virágszőnyeg bontakozik ki, ősszel pedig a lombhullató fák aranyló, vöröslő levelei varázsolják mesebelivé a tájat. Aki ide ellátogat, egyaránt találhat benne kalandot, szépséget és csendes elmélyülést.
Göcseji Tudásközpont, Zalaegerszeg
Zalaegerszeg igazi kincse a kézművesség és a helyi tradíciók élő világának felfedezése, amihez a Göcseji Tudásközpont és a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház a két legjobb hely.

Már elég régóta járom az országot, de kevés helyen találkoztam hasonlóan pezsgő közösségi élettel, ahol a hagyományos mesterségek nemcsak kiállítva, hanem aktívan élnek, alkotnak és fejlődnek.
A Göcseji Tudásközpont és a hozzá kapcsolódó helyi termék piac ideális kiindulópont azok számára, akik szeretnék megízlelni Zala finomságait és hagyományait. A pultok között zalai sajtok, mézek, borok és pálinkák várják a látogatót, de kézműves portékák is bőségesen akadnak. A Tudásközpontban berendeztek kézműves műhelyeket, ahol a helyi mesterek bőrözhetnek, nemezelhetnek, agyagozhatnak vagy textiltermékeket készíthetnek. A látogatók beszélgethetnek a mesterekkel, vásárolhatnak a termékekből, vagy akár időpontot egyeztethetnek egy egyéni workshopra, ha ki akarják próbálni az adott mesterséget.
Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház, Zalaegerszeg
Egy másik remek közösségi és hagyományőrző központ a Gébárti-tó partján álló Népi Kézműves Alkotóház. Nyáron egyhetes táborokat, ősszel és télen workshopokat rendeznek, ahol fazekasok, fafaragók, szövők és más népi mesterek dolgoznak együtt, és a látogatók is bepillanthatnak a műhelymunkába. Ha éppen nincs zajló program, a lelkes munkatársak végigvezetik az érdeklődőket a kiállításokon, megmutatják az egész házat, és elmesélik a hely történetét. Maga az épület is különleges: környékbeli mesterek keze nyomát viseli minden bútor, tárgy, szőttes és egyéb alkotás, így mindenki érezheti, mennyire szívügy errefelé a hagyományos mesterségek megőrzése és a közös alkotás.

E két hely együtt valóban élő közösséget alkot: nem csupán a múlt tárgyai és hagyományai elevenednek meg bennük, hanem a jelen alkotói energiája is, még futó látogatóként is éreztem azt a barátságos, inspiráló légkört, amely máshol ritkán található.
Református templom, Szentgyörgyvölgy
A megye, sőt talán az egész Dunántúl egyik legszebb temploma Szentgyörgyvölgyben található. Ez a református templom 1787-ben épült, és azóta is a helyi közösség, valamint a művészetkedvelő látogatók egyik legféltettebb kincse. Az épület külső megjelenésében egyszerű, visszafogott, belső tere azonban igazi meglepetést tartogat: a templom híres kazettás mennyezete az ország egyik legszebb példája ennek a népi díszítőművészeti hagyománynak.

A templom berendezései, a koronás szószék és a mennyezet kazettái 1805 és 1828 között készültek el.
A kazettás famennyezet több mint száz táblából áll, és különlegessége, hogy mindegyik kézzel festett.
A fakazettákon kékkel színezett bárányfelhők sorakoznak, amelyek a nyugalom és a transzcendencia szimbólumai. A mennyezet középső két táblájának díszítése eltér a többi kazettától, ezeken finoman kidolgozott virágmotívumok és bibliai ihletésű szövegek láthatók.
A templom szószéke gazdag faragásával és harmonikus arányaival szintén az egyik legszebb a maga nemében. Az egyszerűség és a díszítettség itt sajátos egyensúlyt alkot, ami különösen jellemző a dunántúli református templomokra.
A templom minden nap 8 és 20 óra között látogatható.
Sztúpa, Zalaszántó
A Zalaszántó melletti Kovácsi-hegyen álló, 30 méter magas buddhista sztúpa nemcsak a település, hanem egész Európa egyik különleges látványossága, az egyik legnagyobb ilyen létesítmény a kontinensen. 1992-ben készült el, és a következő évben maga a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco avatta fel, ami tovább növeli szimbolikus jelentőségét.

A sztúpa a béke és a harmónia jelképe, s olyan hely, ahová nemcsak buddhisták, hanem a csendet és a nyugalmat kereső látogatók is szívesen ellátogatnak. A szentély zárt, belsejébe nem lehet bemenni – ezt érdemes előre tudni, nehogy csalódás érjen bárkit. A környező teraszok azonban szabadon bejárhatók, és érdemes is végigsétálni rajtuk, hiszen a sztúpa körbejárása a buddhista hagyomány szerint spirituális jelentőséggel bír. A magaslatról ráadásul szép kilátás nyílik a környező dombokra, erdőkre, a táj csendje és nyugalma pedig különleges atmoszférát teremt.
A hófehér épület és az erdős környezet kontrasztja minden évszakban lenyűgöző: tavasszal a zöld lombkorona emeli ki a ragyogását, télen pedig a hóval borított tájban szinte mesebelinek tűnik.
Mindszentyneum, Zalaegerszeg
Zalaegerszeg egyik legkülönlegesebb látnivalója a Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont, amely egyszerre modern múzeum, emlékhely és közösségi tér. Az épület kortárs építészeti megoldásaival már az érkezés pillanatától hatással van a látogatóra: a tágas terek, a sok fa és üveg használata, valamint a látványos lépcsőház már a belépéskor elvarázsolt.

A kiállítások három szinten mutatják be a város és Mindszenty József történetét. A pinceszinten található a „Téglától templomig” című rész, ahol a középkori téglaégető kemencék maradványait lehet megtekinteni. Az emeleti tárlatok a bíboros életútját idézik fel: személyes tárgyak, mint édesanyja kendője vagy imakönyve, művészi alkotások és installációk segítségével rajzolódik ki alakja. Különösen emlékezetes az a tér, ahol aranyló fényfüggönyben áll egy életnagyságú szobor gipszmintája, miközben a bíboros „utolsó szó jogán” elhangzott beszéde hallatszik.
A második emeleten a kommunista diktatúra egyházüldözésének világába nyerhet bepillantást a látogató. Idővonalak, híradófelvételek, interjúk és interaktív installációk mutatják be, hogyan próbálta az államhatalom visszaszorítani az egyházi életet. Megrázó élmény az a rész, ahol egy bírósági tárgyalás szimulációjába lehet belehelyezkedni, és a látogatók maguk is az akták közé lapozhatnak vagy elítéltek visszaemlékezéseit hallgathatják meg. A kiállítás végén egy jelképes sírkápolna várja a belépőt, benne a szülői ház kertjéből hozott földdel – ez az elcsendesedés és az emlékezés tere.
A Mindszentyneum nem egy száraz múzeum, hanem egy gondosan felépített élmény, egy séta itt nem csupán ismeretterjesztő, hanem elgondolkodtató utazás is.
AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark, Zalaegerszeg
Zalaegerszeg egyik legnagyobb vízi élményparkja, az AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark, a Gébárti-tó partján terül el, és Közép-Európa egyik legnagyobb vízfelületű aquaparkjaként várja a látogatókat. A 7,5 hektáros területen több mint 6000 m² vízfelület található, amely számos medencével és csúszdával biztosít szórakozást minden korosztály számára.

A park legfőbb attrakciója az ország legnagyobb hullámmedencéje, amely folyamatosan mélyülő vízfelületével és 25–27 °C fokos hőmérsékletével a tenger hullámait idézi. Emellett a látogatók élvezhetik a 300 méter hosszú lassú folyót, az ugrómedencét, több jakuzzit, valamint a gyermekek számára kialakított medencéket és a különféle csúszdákat.
A park emellett számos szárazföldi sportlehetőséget is kínál, mint például a strandröplabda- és strandfocipályák, valamint kialakítottak egy szabadtéri fitneszparkot is. Az AquaCity a nyári szezonban minden nap 10:00 és 20:00 óra között tart nyitva és mivel nagyon tágas, itt garantáltan nincs soha senkinek tömegturizmus érzése.


