Világ 2021. június 16.

Horvátországi nyaralás 2021: mi vár az Adrián? Top úti célok, tippek

Szükösdi Judit Világ 2021. június 16.
Az utazni vágyó magyaroknak Horvátország idén is nagy vonzerőt jelent: közel a tengerpart, oltási igazolvánnyal pedig szabad a határátlépés. Punczman Eszter idegenvezetővel beszélgettünk arról, hogy milyen szezonra számít, és mit ajánl a turistáknak, ha elvonulnának, vagy éppen nyüzsgésre vágynak.

“Horvátország tengerparti részein újraindult és felfelé ível a turizmus, de nem olyan mértékben, mint a pandémia előtti időszakban. Ezért úgy gondolom, még ideálisabb úti cél” – fogalmaz a Startlapnak Punczman Eszter helyi idegenvezető.

Az Adria jótékony levegője

De merre induljon, aki most tervezi a kikapcsolódást déli szomszédunknál? “A magyarok nagy része a horvátországi nyaralásról hagyomány szerint az Adriára asszociál. Teljesen jó választás, hiszen a sós tengeri levegő egyébként is jótékony hatású. Nem mernék rá megesküdni, de egyesek szerint a vírusnak az itt uralkodó körülmények – mediterrán éghajlat, sós levegő – nem kedveznek.”

Punczman Eszter horvátországi idegenvezető.

“Az idei – májusig terjedő – adatok alapján, a legnépszerűbb horvát úti célok szinte ugyanazok, mint a pandémia előtti időszakban voltak. Ez azt jelenti, hogy Isztria és Kvarner továbbra is az egyik legkedveltebb desztináció a horvát és a külföldről érkező turisták körében is. Ennek oka a könnyű megközelíthetősége, elhelyezkedése. Ezt követi a Split, Dalmácia, Sibenik régió, és a zadari régió is ebben a sorban van. A statisztika szerint, mintha megnőtt volna az érdeklődés az eddig nem túl népszerű, erdős-hegyvidékes Lika régió iránt, ami talán a járványnak is betudható, de annyira nem jelentős.”

Ebéd és szuvenír Bosznia-Hercegovinában

Az adriai tengerparti nyaralás egyik előnye, hogy a strandolást mindig ki lehet egészíteni egy-egy napos, vagy félnapos kirándulással valamelyik nemzeti vagy természetvédelmi parkba.

“Például nagyszerűek a tenger mellett húzódó Dinári-hegység által nyújtott túrázási, kirándulási lehetőségek – Biokovo a Makarska-Riviéra felett, vagy északabbra a Velebit adta aktív kikapcsolódás, de fantasztikus a Krka vízesés is, vagy a még népszerűbb Plitvicei-tavak.

Akik pedig délebbre mennek, Makarska vonalába, ˝átugorhatnak˝ Bosznia- Hercegovinába, ahol jóval kedvezőbben tudnak ebédelni, bevásárolni, vagy szuveníreket választani.

Érdemes átkelni a határon például egy finom báránysültre, vagy csevapcsicsára, amit útszéli vendéglátósokban találnak, vagy  Mostar városába, megtekinteni a gyönyörű, kristálytiszta zöld színű Neretva-folyót, völgyet, esetleg a jól ismert Međugorje zarándokhelyre is ellátogathatnak. Hercegovina is jelentős részben horvátok lakta régió, azzal a különbséggel, hogy kedvezőbbek az árak, mint Horvátországban” – tanácsolja Eszter.

Fotó: Punczman Eszter

S ha már az áraknál tartunk: idegenvezetőnk szerint az egyébként is népszerű, nyüzsgő turistacélpontokon nem számíthatunk engedményekre az éttermekben, kávézókban –  a járvány miatt bevételkiesést pótolni szeretnék a vendéglátósok. Ugyanakkor a nem éppen zsúfolt helyeken lehetőség nyílhat kedvezményre, egyéni elbírálásra, hiszen minden szállásadónak érdeke, hogy valamelyest visszanyerje a vendégeket és maximálisan kitöltse a vendégéjszakák számát.

Top 10 úti cél Horvátországban

Esztertől további horvátországi adatokat is megtudtunk, amik szintén segítségünkre lehetnek egy utazás tervezésénél.  Az idén januártól májusig tartó időszakban – a vendégéjszakák száma alapján –  a top 10 legnépszerűbb horvát turisztikai úti cél:

  • Zágráb
  • Rovinj
  • Poreč
  • Split
  • Zadar
  • Opatija
  • Dubrovnik
  • Medulin
  • Funtana
  • Pula

Ami pedig a kemping úti célokat illeti, a top 10 helyen:

  • Funtana
  • Rovinj
  • Vrsar
  • Medulin
  • Tar
  • Krk
  • Mali Lošinj
  • Omišalj
  • Novigrad (Istarska)
  • Umag

“Ezek az adatok általában a járvány előtt is hasonlóak voltak, tehát a népszerűségi lista radikálisan nem változott.

Ha valaki inkább elvonulni szeretne, akkor a délebbi régiókba menjen, a kisebb halászfalvakba, kis településekre, illetve komppal megközelíthető szigetekre, ahol valóban teljes nyugalma lesz.

Az Adria Horvátországra eső részén összesen 718 sziget és szigetecske van, ez azt jelenti, hogy a Földközi-tengeren a görög szigetvilág után a horvát szigetvilág a legszámosabb. Hozzáteszem, ebből csak 48 sziget lakott, de még így is bőven van választási lehetőség azoknak, akik elvonulni szeretnének. Aki pedig átélné a kedvelt turistahelyek pezsgését, a halászesteket, a koncerteket, várják a már jól ismert úti célok, amik közül a magyar határhoz közelebbiek a legzsúfoltabbak. Ami engem illet, Splitet és a délebbi részeket szeretem, azokat ajánlanám.

Talán olcsóbban tudnak szálláshoz jutni például Makarska, vagy Omiš környékén, mint az északibb régiókban.

A délebbi részeken az időjárás is stabilabban meleg, a tenger vize is kellemesebb, míg az északibb részeken kiszámíthatatlanabb” – mondja.

 Fotó: Getty Images

Nyitáskor nem volt szabad szék a kávézók teraszán

Kérdésünkre, hogy miként élték meg a lazításokat Horvátországban, Eszter így válaszol: “A kávézók teraszain nagy társasági életet élő horvátok nagyon nehezen viselték, mikor bezárták a vendéglátóhelyek, így nyitáskor nem volt szabad szék a zágrábi kávézók teraszain. Ugyanakkor meglátásom szerint a tengerparti, mediterrán részeken a lakosság életét sokkal kisebb mértékben érintették a járvány hatásai, a szabályok, így azok kevésbé voltak érzékelhetőek egyes halászfalu jellegű, nyáron turizmusból élő helyeken. Ezeken a területeken sokkal lazábban kezelték, élték meg a szigorításokat, mint a kontinentális részeken (Zágráb és környéke, Szlavónia).

Horvátországban a lakosság nagy része a járvány ideje alatt kevésbé „feszült rá“ a szigorításokra, a déli temperamentum ebben a hozzáállásban is megtette hatását – a horvát operatív törzs bánatára, akiknek elég nehéz dolguk volt a szabályok betartatásával.  

A horvát médiában is inkább a járvány negatív gazdasági hatásairól volt szó, mint az egészségügyi súlyosságáról és következményeiről. Persze ennek fő oka, hogy Horvátország nagy részben a „turizmusból él“. A Horvát Gazdasági Kamara által közölt 2016- os adatok szerint a horvátországi turizmus deviza bevétele a GDP 18,01 százaléka volt, ez a legmagasabb Európában, majd 2017-ben 19,6 százalékra nőtt. Vagyis Horvátország gazdasága túlságosan a turizmusból származó bevételtől függ, tehát teljesen érthető volt a lakosság félelme, és a vendéglátóhelyek bezárásával szembeni erős ellenállás” – fogalmaz.

A csoportos utazások még váratnak magukra

Eszter magyar nyelven vezet csoportokat Zágráb városában és Split-Dalmácia megyében. Úgy véli, vannak, akiket a pandémia elijesztett a csoportos utazásoktól. Szorongóbbak, ez az érzés még befolyásolja az utazási hajlandóságukat, szükség van a bizalom újbóli kiépítéséhez. Sokaknak anyagi nehézséget is okozott az elmúlt egy év. Mindemellett nagy számban vannak, akik alig várják, hogy újra útra kerekedjenek, mert már elegük lett a bezártságból.

“Összességében, sajnos az idei turisztikai szezontól nem várok többet mint a tavalyitól, hiszen egy csoportos utazást több hónappal előre szerveznek meg. Már télen kellett volna elkezdeni, de télen még nem tudtuk mi lesz nyáron… Úgy gondolom, talán jövőre indulnak be újra a csoportok. Azt tapasztalom, hogy egyelőre inkább egyénileg kelnek útra a vendégek, és azzal még várni kell, hogy újra olyan mennyiségű csoportok legyenek, mint pandémia előtt. Részemről az idei zágrábi adventi időszakban jobban bízok: a járványt megelőző három évben Európa legszebb karácsonyi vásárának nyilvánították, ezért úgy gondolom, újra sokakat vonz majd, akkor már a csoportos utazások is beindulhatnak.”

Fotó: Punczman Eszter

Egészségturizmusban lehet a jövő

Eszter számára az idegenvezetés nagy szerelem, így elég nehezen élte meg, amikor egyik napról a másikra eltűntek a csoportok az életéből. “Ugyanakkor, aki ezt a szakmát választja, jó esetben tisztában van vele, hogy a turizmusra alapozni a megélhetést nem egy életbiztosítás: olykor sokat ad, de más helyzetben sokat el is vehet. Az elmúlt egy év ezt tudatosította az emberekben. Ami a végzettségemet illeti, én elsősorban pszichológus vagyok, és jelenleg iskolapszichológusként dolgozok, így két csodálatos szakmát egyszerre művelhetek, amik ráadásul könnyen is kombinálhatóak. A járványidőszak megerősített abban, hogy az eddigi céljaim továbbra is életképesek – sőt, talán most még inkább azok -,  az egészségturizmus felé indulok. 

Terveim között szerepel csoportos kulturális programok szervezése, kombinálása testi- lelki egészségfejlesztéssel, miközben gyönyörű tájakat, kulturális örökségeket tekintünk meg, egy belső utazáson is részt veszünk.

Úgy gondolom, az ilyen jellegű programokra egyre nagyobb igény lesz” – avatott be az elképzelésekbe végezetül Eszter.

Magyarország és Horvátország megállapodott arról, hogy kölcsönösen elfogadja az egymás által kiállított oltási igazolványokat, és mindazok, akik oltási igazolvánnyal rendelkeznek, szabadon közlekedhetnek a két ország között. Részletek itt.

Horvátországi témánkat folytatjuk, következőleg Isztriáról írunk bővebben – a szerk.

Keresés az oldalon