Ha valaki először hallja a Kanári-szigetek nevét, könnyen felmerül benne a kérdés: vajon tényleg kanárikról kapta a nevét ez a különleges szigetcsoport? A válasz elsőre meglepő lehet, ugyanis nem egészen az áll az elnevezés mögött, amit sokan gondolnának.
A szigeteken valóban élnek vadon élő madarak, köztük kanári is, de a híres énekesmadár nem névadója volt a szigeteknek, hanem éppen fordítva: a madár kapta a nevét a Kanári-szigetekről. Maga a szigetcsoport neve a latin „Insula Canaria” kifejezésből ered, amely annyit jelent: a kutyák szigete.
A név körüli rejtély azonban csak a kezdet. Az Afrika északnyugati partjainál fekvő, Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek Európa egyik legkülönlegesebb természeti úti célja. A szigetcsoportot évmilliókon át tartó vulkáni tevékenység formálta, ennek köszönhetően olyan ökoszisztémák, ritka állatfajok, ősi erdők és drámai geológiai képződmények alakultak ki itt, amelyek a világ kevés pontján láthatók ilyen változatosságban.
Vulkánok formálták ezt az atlanti paradicsomot
A Kanári-szigetek nyolc fő szigetből áll: Tenerife, Gran Canaria, Lanzarote, Fuerteventura, La Palma, La Gomera, El Hierro és La Graciosa tartozik közéjük. Bár sokaknak elsőre a napsütés, a strandok és az óceánparti nyaralás jut eszébe róluk, a szigetcsoport igazi különlegességét a vulkáni eredete adja. A Kanári-szigeteken olyan vidékekkel találkozhatunk, amelyek néhol inkább egy távoli bolygóra emlékeztetnek, mint egy klasszikus európai nyaralóhelyre.
A látogatók hatalmas lávamezőkön, vulkáni kráterek között, meredek sziklák peremén és az Atlanti-óceán által formált vad partvidékeken barangolhatnak.
Minden szigetnek megvan a maga karaktere, így a Kanári-szigetek valójában egy élő földtani bemutatóterem, ahol a természet erői szinte kézzelfoghatóvá válnak.
Spanyolország legmagasabb csúcsa is itt emelkedik
A Kanári-szigetek egyik legismertebb természeti jelképe a Tenerifén magasodó Teide. A 3715 méteres tengerszint feletti magasságával ez Spanyolország legmagasabb hegye, és ha az óceánfenéktől számítjuk, a világ egyik legnagyobb vulkánja is.
A Teide Nemzeti Parkban vulkáni kúpok, megszilárdult lávafolyamok és színes kőzetformációk váltják egymást. A táj annyira különleges, hogy a kutatók a park egyes részeit marsi környezetek vizsgálatához is felhasználták. Aki itt sétál, könnyen érezheti úgy, mintha egy sci-fi film díszletébe csöppent volna, csakhogy ezt a látványt nem látványtervezők, hanem a természet alkotta.
A Teide környéke nem csak nappal lenyűgöző. A nagy magasság, a tiszta égbolt és a minimális fényszennyezés miatt Tenerife a világ egyik legjobb helye csillagászati megfigyelésekre. Nem véletlen, hogy a sziget az asztroturizmus kedvelőinek is kedvelt célpontja.

Ősi babérerdők, amelyek egy eltűnt világot idéznek
A Kanári-szigetek természeti csodái nem merülnek ki a vulkánokban és lávamezőkben. La Gomera szigetén található a Garajonay Nemzeti Park, amely az UNESCO világörökség része, és a világ egyik legszebb fennmaradt babérerdejét őrzi. Ez az erdőtípus egykor Dél-Európa nagy részét borította, ma azonban már csak néhány különleges helyen maradt fenn. La Gomerán a köd gyakran lassan hömpölyög a fák között, a mohos ágak, a sűrű növényzet és a kanyargó ösvények pedig szinte mesebeli hangulatot teremtenek.
A Garajonay erdői olyanok, mintha egy történelem előtti táj darabjai maradtak volna ránk.
A tudósok számára valóságos élő kövületek, hiszen bepillantást engednek azokba az ősi éghajlati és ökológiai viszonyokba, amelyek Európa más részeiről már rég eltűntek.
Ritka növények, amiket sehol máshol nem látni
A Kanári-szigeteket gyakran emlegetik biológiai sokféleségük miatt is. Mivel az Atlanti-óceán elszigetelt szigeteiről van szó, számos növényfaj önálló fejlődési utat járt be. Ennek eredményeként több száz olyan faj él itt, amely a Földön sehol máshol nem fordul elő.
Az egyik legismertebb közülük a kanári sárkányfa, vagyis a Dracaena draco. Vastag törzsével és ernyőszerű lombkoronájával szinte mitikus megjelenésű növény. Különlegessége a vöröses nedve is, amelyet gyakran „sárkányvérként” emlegetnek, és amelyet a történelem során festékként, gyógyászati célokra és hagyományos kézműves eljárásokban is használtak.
Vannak kanárik a Kanári-szigeteken?
Az atlanti kanári őshonos a szigetcsoporton, különösen Tenerifén és Gran Canarián fordul elő, és a Kanári-szigetek egyik jelképe. A madárvilág azonban ennél jóval gazdagabb. Több olyan faj is él itt, amely kifejezetten a szigetcsoporthoz kötődik. Ilyen például a kék pinty, amely elsősorban Tenerifén és Gran Canarián található meg. Nem véletlen, hogy madármegfigyelők a világ minden tájáról érkeznek ide, hogy természetes élőhelyükön láthassák ezeket a ritka fajokat.
A szárazföldi állatvilág mellett a tengeri élővilág is külön figyelmet érdemel. A Kanári-szigetek körüli vizekben egész évben élnek delfinek, gömbölyűfejű delfinek, tengeri teknősök és számos halfaj. Míg sok bálnalesnél csak szezonálisan lehet ceteket látni, a Kanári-szigeteknél egész évben jó esély nyílik erre. A térség vizeiben több mint 25 bálna- és delfinfajt jegyeztek fel.
Kevés olyan élmény van, amely annyira emlékezetes lenne, mint amikor az ember vulkáni sziklák háttere előtt lát delfineket siklani az Atlanti-óceán hullámain.
Láva és óceán formálta természetes medencék
A Kanári-szigetek egyik legkülönlegesebb látványossága a természetes fürdőmedencék sora. Ezeket nem emberkéz alakította ki, hanem a vulkáni tevékenység és az óceán közös munkája.
Amikor az ősi lávafolyamok elérték a tengert, lehűltek és megszilárdultak, különleges parti formákat hozva létre.
Az idők során a tengervíz kitöltötte a sziklák mélyedéseit, így védett, nyugodtabb medencék alakultak ki, amelyeket részben megóvnak a nyílt Atlanti-óceán erős hullámaitól.
A Kanári-szigetek sokkal többet kínál annál, mint amit a képeslapokra illő strandok és az egész évben kellemes időjárás sugallnak. Ez a szigetcsoport a vulkáni erők, a biológiai sokféleség és az ökológiai múlt találkozási pontja.

