Tiborék vettek egy falut a spanyoloknál. Annyiba került, mint egy szép lakás Budapesten
A spanyolországi Bárcena de Bureba ára nagyjából 350 ezer euró volt, ami a jelenlegi árfolyamon körülbelül 125 millió forintnak felel meg. Ez elsőre hatalmas összegnek tűnik, de a budapesti ingatlanpiaccal összevetve már egészen másképp hangzik: ennyiért a fővárosban sok esetben egy nagyobb, jobb elhelyezkedésű lakás vagy egy újabb építésű ingatlan ára körül járunk.
A pár által megvett falu évtizedek óta lakatlan, romos kőházakból, egy régi templomból és több hektár földből álló szellemtelepülés, amit egy önellátó, környezettudatos közösséggé szeretnének alakítani.
Mit vett meg pontosan a pár?
Bárcena de Bureba Spanyolország északi részén, Kasztília és León autonóm közösségben, Burgos tartományban fekszik. Egykor hagyományos mezőgazdasági település volt, de a 20. század második felében ugyanaz történt vele, mint Spanyolország sok belső, vidéki részével: a lakók fokozatosan elköltöztek a nagyobb városokba, munkát és jobb megélhetést keresve.
A falu egyes források szerint az 1970-es, illetve 1980-as évekre néptelenedett el. A házak idővel romossá váltak, sok épületnek már a teteje sincs meg, és több egykori ház ma inkább csak papíron létezik.
Maaike Geurts és Tibor Strausz két évvel ezelőtt vásárolta meg a falut. A különböző források eltérően számolnak az épületek pontos számával: van, ahol 50, máshol 62 vagy 75 házról írnak. Az Ardbol projekt (mindjárt kitérünk rá, hogy mi ez – a szerk.) hivatalos oldala szerint a faluban 75 ház, pontosabban ma már inkább rom található, ezek közül 65 kapcsolódik a projekthez.
A vételhez több hektár mezőgazdasági terület is tartozik. A hivatalos projektoldal körülbelül 6 hektár földről ír, ami jó alapot adhat az önellátásra épülő tervekhez. A falunál patak is folyik, amelyet a pár a vízellátási és öntözési tervekben szeretne hasznosítani.
A cél nem egyszerűen az, hogy néhány házat felújítsanak.
Maaike és Tibor az Ardbol nevű projekt keretében egy olyan ökofalut képzelnek el, amely hosszabb távon részben önellátó lehet, saját energiatermeléssel, vízkezeléssel, kertekkel és úgynevezett ehető erdővel.
De mi az az Ardbol projekt?
Az Ardbol lényege, hogy a romos faluból fokozatosan fenntartható, közösségi élettér legyen. A holland pár nem a hagyományos infrastruktúra teljes visszaépítésében gondolkodik, hanem kisebb ökológiai lábnyomú megoldásokban.
A projekt része a napenergiára épülő áramellátás, a víz gyűjtése és kezelése, valamint a későbbi kertek és élelmiszertermelés kialakítása.
A faluhoz tartozó földeken gabonát és napraforgót is termesztettek, a környezet pedig a projektoldal szerint alkalmas lehet egy élelmiszer-erdő, vagyis több szinten termő, részben önfenntartó kertészeti rendszer létrehozására.
Az elképzelés hosszú távú: a cél az, hogy a település ne csak felújított házakból álljon, hanem valódi közösséggé váljon. Maaike és Tibor olyan embereket szeretnének bevonni, akik hasonlóan gondolkodnak a fenntartható életmódról, a vidéki újrakezdésről és a közösségi működésről.
Ennyibe került a spanyol falu
A vételárként említett 350 ezer euró a jelenlegi MNB-árfolyammal számolva körülbelül 124,5 millió forint. Kerekítve tehát nagyjából 125 millió forintért jutottak hozzá egy egész spanyol szellemfaluhoz, több tucat romos épülettel és több hektár földdel.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ennyiből azonnal beköltözhető, kényelmes birtokot kaptak volna. Épp ellenkezőleg: a falu jelentős része romos, az épületek felújítása, az infrastruktúra kiépítése és a közösségi terek kialakítása várhatóan hosszú évek munkája lesz.
A vételár mégis látványos összehasonlításra ad lehetőséget.
Mert miközben Spanyolországban ezért egy egész elhagyatott falut lehetett venni, Budapesten ugyanez az összeg sokszor egyetlen lakás árkategóriája.
Mit lehet venni Budapesten 125 millió forint körül?
A fővárosi lakáspiacon a 125 millió forint már erős, de nem kirívó árszint. Az ingatlan.com 2026. májusi adatai szerint a XIII. kerületben, ahol akkor a legtöbb használt lakást és házat kínálták eladásra, a medián négyzetméterár 1,65 millió forint volt, az eladó lakóingatlanok medián ára pedig 99 millió forint. A VI. kerületben 1,63 millió forintos, a VII. kerületben 1,5 millió forintos medián négyzetméterárról írtak.
Ez alapján 125 millió forintból a XIII. kerületi medián négyzetméterárral számolva nagyjából 75 négyzetméteres lakás jönne ki. A VI. kerületben hasonló nagyságrenddel számolhatunk, míg a VII. kerületben valamivel nagyobb alapterület is beleférhetne, de a pontos ár természetesen az állapottól, az épület típusától, az emeleti elhelyezkedéstől és a lakás adottságaitól is függ.
Konkrét hirdetési példák is jól mutatják az arányokat: az ingatlan.com budapesti oldalán szereplő kiemelt ajánlatok között látható volt például
- 118,8 millió forintos, 63 négyzetméteres XIII. kerületi lakás,
- 119 millió forintos, 70 négyzetméteres VIII. kerületi lakás,
- illetve 113,79 millió forintos, 48 négyzetméteres új építésű XIII. kerületi lakás is.
Jó üzlet egy egész elhagyatott falut venni?
Kívülről nézve csábítóan hangzik, hogy valaki egy budapesti lakás áráért egész falut vásárol Spanyolországban. A valóság azonban jóval összetettebb. Egy ilyen település megvásárlása nem egyszerű ingatlanbefektetés, hanem életformaváltás és hosszú távú fejlesztési projekt.
A romos házakat fel kell mérni, engedélyeket kell beszerezni, infrastruktúrát kell kiépíteni, gondoskodni kell az áramról, a vízről, a közlekedésről, a hulladékkezelésről és a közösségi működésről is. Mindez jóval többe is kerülhet, mint maga a vételár.
Bárcena de Bureba története mégis azért izgalmas, mert jól mutatja, hogy az elnéptelenedett vidéki térségekben másfajta jövőkép is elképzelhető. Spanyolországban régóta ismert jelenség az úgynevezett „España vaciada”, vagyis a kiürülő Spanyolország problémája: sok belső, vidéki térségből a lakosság elköltözött, a falvak pedig lassan elnéptelenedtek.
Nem is olyan régen írtunk arról a spanyol faluról, ami elnéptelenedés miatt ingyen házat, munkát és új életet kínált a hegyekben.

