Csongrád-Csanád megye rejtett kincsei: a világ 3. legnagyobb labirintusa itt van
Két csodálatos szakrális épület Szegeden
Új Zsinagóga
Bár Szeged méltán híres impozáns dómjáról, most két másik egyházi épületet emelnék ki a látnivalók sorából. Az egyik a város egyik legcsodálatosabb szecessziós emléke, az Új Zsinagóga.
Szeged tobzódik a látványos szecessziós épületekben, hiszen a 19. század végén, a nagy árvíz utáni újjáépítések során ez volt a legkedveltebb építészeti stílus. Zsinagóga már korábban is állt a városban, de az idővel szűknek bizonyult. A ma is álló zsinagóga terveit Baumhorn Lipót készítette, aki addigra már számos hasonló épülettel bizonyította rátermettségét.
A végeredmény Európa egyik legnagyobb zsinagógája lett, és sokak szerint a legszebb is.
A monumentális épület ötvözi a szecessziós, barokk, mór és neoromán stílusjegyeket, és különösen híres gyönyörű üvegablakairól és lenyűgöző kupolájáról. Az üvegablakokat Róth Manó, neves üvegfestő és mozaikművész készítette, melyeken bibliai motívumok, növényi díszítések és zsidó szimbólumok láthatók. A belső színvilág rendkívül harmonikus; a legjellemzőbb színek az arany, a kék és az elefántcsont.
A 48 méter magas kupolában egy nagy Dávid-csillag található, amelyet napfény világít meg – ez a zsidó hit egyik legismertebb jelképe.
Havas Boldogasszony templom
Az 500 éves szegedi ferences templom és kolostor a pannonhalmi apátság épületei után Magyarország második legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese. Különlegessége, hogy eredeti formáját a mai napig megőrizte, ugyanis későbbi korokban sem alakították át építészetileg, csupán toronnyal és új rendházzal egészítették ki. Még a rendkívül látványos boltozat is eredeti, fél évezrede hibátlanul funkcionál.

A templom mellé épült kolostort az 1950-es években elvették a római katolikus egyháztól, és szociális otthon működött benne, ennek következtében eléggé leromlott az állapota. A rendszerváltás után visszakapta a Magyarországon újjáalakult rend, és a mai napig öt szerzetes lakja.
Az oltárkép tetején egy napsugaras dísz látható, amelynek kapcsán terjedtek el Szegeden az úgynevezett napsugaras házak. Ilyenek találhatók például a közeli Nyíl utcában, ahol egy tájházat is nyitottak.
Érdekesség még, hogy a templom udvarán ingyenkonyha működik, amely ősszel-tavasszal minden este meleg étellel várja a rászorulókat, és teljes egészében önkéntesek üzemeltetik.
Két park családoknak Ópusztaszeren
Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszeren két park is található, ahol több órát is el lehet tölteni, így – főleg gyerekes családoknak, de tulajdonképpen mindenkinek – egész napos program lehet!

Ha szeretnél visszautazni az időben, és testközelből megismerni a magyar történelem legfontosabb pillanatait, irány a Nemzeti Történeti Emlékpark. Fő ékessége a Feszty-körkép, amely lenyűgözően idézi meg a honfoglalás korának hangulatát. A 120 méter hosszú és 15 méter magas festmény Feszty Árpád körpanorámája, aki a Vereckei-hágóhoz is elutazott, hogy ihletet merítsen alkotásához.
A park hatalmas területén régi falusi porták, szélmalmok és iskolák elevenednek meg. Különösen izgalmas programokat kínál a nemzeti ünnepek idején, amikor népviseletbe öltözött szereplők mutatják be elődeink életét.
Csillagösvény Élménypark
Innen alig pár percre bújik meg a Csillagösvény Élménypark, amely igazán egyedi kalandbirodalom, ahol a természet, a játék és a magyar mondavilág találkozik. Ez az élménypark főként gyerekeknek élmény, bár a jegyszedő elmondása szerint nyugdíjas csoportok is éppúgy jól szórakoznak.
A park fő attrakciója a 3,5 km hosszú, kígyózó sövénylabirintus, amelyet 35 000 tő fagyalból alakítottak ki.
A világ harmadik legnagyobb labirintusának tartják, amely felülről a legendás Csodaszarvas formáját mutatja. Nemcsak a kijutás a cél, hanem izgalmas kérdések megválaszolása, rejtélyek megoldása és közös gondolkodás is. Több nehézségi szintű kérdéssor érhető el: felnőtteknek, iskolásoknak és óvodásoknak is. A válaszok alapján dönthetjük el, merre induljunk tovább az elágazásoknál.

A Csillagösvényben számos más játék is vár: logikai feladványok, ügyességi pályák, és egy óriási mászóvár.
Makó két híressége
Galamb József
Makó híres szülötte Galamb József gépészmérnök, aki a Ford Motor konstruktőre volt. Három társával (kettőjük szintén magyar) együtt alkotta meg a T-modell tervét, amely a világ első népautója lett: közel 15,5 millió darab készült belőle. Emlékét Makón a Galamb József Veteránjármű Kiállító Központ őrzi, amely hétvégenként látogatható. Mivel én hétköznap voltam, nem jutottam be, de nem maradtam hoppon, mert egy T-modell a József Attila Múzeumban is megtekinthető.

Makovecz Imre
Bár Budapesten született és alkotott, Makovecz Imre, a híres organikus építész, meghatározó szerepet játszott Makó arculatának alakításában a 2000-es évektől. Az első és egyik legismertebb műve a városban a Hagymaház, amely kulturális központként és színházként működik, nevét a hagyma formájú kupolájáról kapta. Szintén kiemelkedő alkotása a makói József Attila Városi Könyvtár, amely természetes anyagok és formák használatával harmonikusan illeszkedik környezetébe. Az Erzsébet Művelődési Ház, a helyi buszpályaudvar és a Makói Termál- és Gyógyfürdő (Hagymatikum) is az ő tervei alapján készült, utóbbi különösen figyelemreméltó tágas belső tereivel és organikus formáival.

Két egyedülálló templom
Kiszombori templom
A kiszombori templom a 12. században épült román stílusban, és az egyik legjelentősebb Árpád-kori műemlék Magyarországon. Különleges értéke a nyolcszögű, háromkaréjos alaprajzú szentély, amely ritka megoldás a korabeli magyar templomépítészetben. Európában összesen három ilyen stílusú templom található, mindhárom az egykori Magyar Királyság területén – Kiszomboron kívül Karcsa és Gerény településeken.

Ázsiában is épültek hasonló templomok, talán ennek köszönheti a templom, hogy megmenekült: a rotundát ugyanis a törökök nem rombolták le, sőt, igénybe vették. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a templom formája a bizánci építészet jellemvonásait viselte magán, így nem tűnt számukra idegennek.
1939-ben kerültek elő a keleti karéj freskói, amelyek nagy szenzációt keltettek, hiszen ezek a Dél-Alföld legkorábbi falfestményei.
Óföldeáki erődtemplom
A ma is álló óföldeáki erődtemplom Mátyás uralkodása idején, gótikus stílusban épült, de már az Árpád-korból is találtak leleteket a templomdombon. Az 1332-es pápai jegyzék is említi a települést, tehát már akkor templomos hely volt. Vizesárokkal vették körbe, így egy kis hídon lehet megközelíteni, tornyából pedig jó időben egészen Szegedig ellátni. A Dél-Alföld egyetlen falusi gótikus temploma, igazi kuriózum.

Két kirándulóhely
Mártélyi tanösvény
A Mártélyi tanösvény a Körös–Maros Nemzeti Park területén található, és kiváló lehetőséget kínál kellemes sétára. A tanösvény mintegy 2,6 kilométer hosszú, jól kijelölt útvonal, amely a Holt-Tisza partján vezet végig, változatos élőhelyeken keresztül. A mártélyi holtágat 1889 és 1892 között alakították ki, amikor a század közepén megkezdett folyószabályozás részeként levágták a Tisza itteni kanyarját. Az útvonal mentén több pihenőhely és kilátópont található, remek kilátással a folyóra.

Az út mentén táblák ismertetik a környék növény- és állatvilágát, így az állatokat könnyen be lehet azonosítani. A terület gazdag madárvilága miatt különösen kedvelt a madármegfigyelők körében, gyakran láthatók gémek, kócsagok és más ártéri fajok.
A Mártélyi tanösvény az év bármely szakában ingyenesen látogatható, és mivel minden évszakban más arcát mutatja a táj, érdemes többször visszatérni.
Szegedi Füvészkert
Nagyon kellemes sétát tettem a Szegedi Füvészkertben is, amely idén ünnepelte százéves jubileumát. Magyarország egyik legnagyobb botanikus kertje, amely több ezer növényfajnak ad otthont, így igazi paradicsom a természet és a kertészet iránt érdeklődők számára.
A kertben megtalálhatók a világ különböző tájairól származó egzotikus és őshonos növények, többek között ritka kaktuszok, pálmafák és mediterrán fajok. Kedvenc részem az indiailótusz-tó volt, mellette a japánkerttel, de érdemes felkeresni a fűszer- és gyógynövénykertet is.
Igazi különlegesség a lepkekert is, ahol Costa Ricából származó egzotikus pillangók repdesnek a meleg, párás babérligetben.
Ilyen Magyarországon nem sok van, például Budapesten sincs, igazi csemege!

Az egész kerten látszik, mennyire szeretik, gondozzák, odafigyelnek rá – annyira jó hangulata van, egy igazi oázis, ahol órákat el lehet bóklászni!
A kert egész évben nyitva áll a látogatók előtt, és könnyen megközelíthető a városközpontból, akár tömegközlekedéssel is. Szeged sok-sok csodás épületének felfedezése után remek hely a pihenésre.


