Új-Zéland fizetőssé teheti a nemzetközi turisták számára legismertebb természeti látnivalóinak látogatását, miközben könnyebbé tenné a vállalkozások számára a működést természetvédelmi területeken – mindez egy vitatott javaslatcsomag része, amely a védett övezetek „felszabadítását” tűzte ki célul a gazdasági növekedés érdekében – írja a Guardian.
A tervek szerint a külföldi látogatóknak személyenként 20-40 új-zélandi dollár (kb. 12–24 amerikai dollár) közötti összeget kellene fizetniük bizonyos helyszíneken a belépésért. A díjak bevezetése 2027-től várható.

Tama Potaka természetvédelmi miniszter szerint az új rendszer évente akár 62 millió új-zélandi dollárt is hozhat, amit „azokba a helyszínekbe fektethetnek vissza, amelyek turizmusuk gerincét adják”.
A kormány bejelentése egy átfogó természetvédelmi jogszabály-átalakítás része, amely könnyebbé tenné a természetvédelmi területek eladását vagy cseréjét, valamint többféle tevékenységet is engedélyezne ezekben a zónákban anélkül, hogy külön engedélyre lenne szükség. Christopher Luxon miniszterelnök szombaton úgy fogalmazott: „A több munkahely, nagyobb növekedés és magasabb bérek jegyében új engedélyezési hullámot indítunk el”, amely érinti a turizmust, a mezőgazdaságot és az infrastruktúra-fejlesztéseket is egyes helyeken.
A természetvédelmi földterületek Új-Zéland területének egyharmadát teszik ki, ezek közösségi tulajdonban vannak, és olyan területeket foglalnak magukban, amelyek biodiverzitási, történelmi vagy kulturális jelentőséggel bírnak.
Bár bizonyos vállalkozások – például sípályák és legeltetők – már most is működnek ilyen területeken, más üzleti szereplők gyakran nehezen kapnak engedélyt – mondta Luxon.
Megosztó az új javaslatcsomag
Ez az újabb olyan intézkedés, amely a természetes területek és fajok szabályozásának enyhítését célozza a gazdasági növekedés érdekében. 2024-ben a kormány olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy vitatott bányászati és infrastrukturális projekteket gyorsított eljárásban hagyjanak jóvá. Emellett azt is javasolták, hogy egyes védett állatfajok leölését megkönnyítsék, ha az bizonyos beruházások érdekében szükséges. Közben a természetvédelmi és klímavédelmi költségvetések csökkentésére is sor került. A kritikusok szerint ezek a változások veszélyeztethetik a környezetet és a sérülékeny fajokat.
Új-Zélandon magas a helyi (endemikus) élővilág aránya, ugyanakkor sok faj hanyatlásnak indult, és jelentős részük veszélyeztetett vagy a kihalás szélén áll.
Chlöe Swarbrick, a Zöld Párt társelnöke szerint Luxon a természet védelme helyett a profitorientált szemléletet választotta.
„Ez mindent elárul arról, hogy kinek az érdekeit képviseli. Nem az átlagemberekét, nem a jövő generációkét, és nem is az egészséges környezetét” – mondta a Guardiannek adott nyilatkozatában.
Nicola Toki, Új-Zéland legnagyobb természetvédelmi szervezetének, a Forest & Bird-nek az igazgatója szerint az új reformok fokozzák a veszélyeztetett fajokra nehezedő nyomást.
„Ez az irányváltás a védelem helyett a kizsákmányolást helyezi előtérbe, és aláássa a nemzeti parkjaink és védett területeink eredeti célját”-mondta.

