Visszatért a víz a kiszáradt balatoni strandokra? Egy éjszaka alatt 20 centit emelkedett a vízszint
A Balaton vízszintje már hónapok óta csökkenő pályán van: júniusban még 77 centimétert is mértek Siófoknál, július végére 56 centiméterre esett az érték, augusztusban pedig tovább folytatódott az apadás. A hónap közepére a tó alacsony vízállása már a partokon is látványosan megmutatkozott, egyes sekélyebb szakaszokon jelentős területek bukkantak ki a víz alól.
Ehhez képest augusztus 25-én reggel több friss felvétel is megjelent, amelyeken ismét víz borította azokat a területeket, amelyek korábban kiszáradtak. A képek láttán sokan kételkedtek abban, hogy valóban aktuális felvételekről van szó, a vízügyi mérési adatok azonban egyértelműen mutatják: Keszthelynél valóban rendkívüli, rövid ideig tartó vízszintváltozás történt.
Reggelre 19 centiméterrel magasabban állt a víz Keszthelynél
Augusztus 24-én este a keszthelyi vízmérce 48 centimétert mutatott. Másnap reggel azonban 9 óra körül már 67 centiméter körül járt a vízállás,
a mérés pedig röviddel később 68 centiméterig is felment.
A közel húszcentiméteres különbség egy sekély, lapos partszakaszon már látványos változást okozhat a balatoni strandokon. Olyan területeket is újra elérhetett a víz, amelyek előző este még szárazon árválkodtak.
A változás azonban nem tartott sokáig: déltől már folyamatos csökkenés látszott a mérési adatokban. Míg 12 órakor még 56 centimétert mértek, délután 3 órára már 50 centiméter környékére esett vissza a vízállás, majd estére ismét 50 centiméter alatt jelzett a mérce.
Nem eső töltötte fel a Balatont

A reggeli látvány alapján könnyű lett volna arra gondolni, hogy valamilyen hirtelen vízutánpótlás érkezett a tóba. Erről azonban nincs szó. A Balaton egészének vízszintje nem emelkedett meg hasonló mértékben, a Keszthely környékén tapasztalt kiugrás ugyanis helyi, átmeneti jelenség volt.
A magyarázatot a szélben kell keresni, amiről Pártai Lucia meteorológus a Blikknek nyilatkozott. A szakember szerint
a Balaton sekély víztömege erős légmozgás hatására jelentős mértékben átrendeződhet, a jelenséget a Balaton klasszikus kibillenéseként írta le.
A szél egyszerűen átnyomhatja a vizet a Balaton másik oldalára
Erősebb, jellemzően északnyugati szél esetén a tó hatalmas víztömege képes elmozdulni. A szél nyomása miatt a víz az egyik medencerészből vagy partvidékről a másik irányába tolódik, így az egyik oldalon átmeneti apadás, máshol pedig szokatlan vízszint-emelkedés alakulhat ki.
Pártai Lucia magyarázata szerint ez a hatás nemcsak a Balaton keleti és nyugati medencéje között jelentkezhet, hanem a tó keresztirányában is. A mostani esetben a szél a Keszthelyi-öböl felé tolhatta a vizet, majd a légmozgás gyengülésével a víztömeg fokozatosan visszarendeződött.
Ez megmagyarázza tehát, hogyan kerülhetett egyik napról a másikra ismét víz egy olyan partszakaszra, amelyet korábban szárazon lehetett megközelíteni. Nem a Balaton töltődött fel hirtelen, hanem a tóban lévő víz helyeződött át.
A keszthelyi vízmérce adatsora különösen látványosan szemlélteti a jelenséget. A 9 óra előtti időszakban még emelkedett a vízállás: 9 óra 45 perckor 68 centimétert, 10 órakor 66 centimétert mértek. Ezt követően már gyors visszaesés kezdődött.
Délutánra a vízállás 50 centiméter környékére csökkent, estére pedig ismét a korábbi értékek közelébe került. Vagyis a reggel látott visszatérés néhány órán belül nagyrészt megszűnt.
Télen is okozott még látványosabb vízmozgást okozott a szél
A Balaton kibillenése nem új jelenség. 2024 januárjában egy erős téli szélvihar során szintén jelentős vízátrendeződés történt: a déli parton a víz kilépett a medréből, majd a rendkívüli hidegben a környezetében meg is fagyott.
A mostani helyzet természetesen jóval kevésbé szélsőséges, de ugyanazt a természeti folyamatot szemlélteti: a sekély Balaton vízfelszíne és víztömege erős szélben rövid idő alatt jelentősen átrendeződhet.

