Annak ellenére, hogy jelenleg nem tapasztalható a Balatonban szemmel látható algatömeg kialakulása, de a Keszthelyi-medencében fürdőzőknek javasolt a fürdés utáni zuhanyzás – hívta fel a figyelmet a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) a Facebookon csütörtökön.
Mint írták, a július második felében megindult algabiomassza-növekedés tovább folytatódott a tóban az elmúlt hetekben.
A legmagasabb a-klorofill-koncentrációt – a hét elején vett mintákban – a Keszthelyi-medencében mérték, ezt követte a Szigligeti- és a Szemesi-medence.
A Keszthelyi-medencében észlelt nagyobb mennyiségű algabiomassza a strandolók számára nem feltétlenül tűnik tömegesnek: a nyár elején, áramlási holtterekben megfigyelt összesodródás nem jellemző. Az algák ugyanis nem a felszínen koncentrálódnak, hanem többnyire egyenletesen oszlanak el a vízoszlopban – tették hozzá.
A tó hossztengelye mentén jelentős különbség mutatkozik az algabiomasszában, amelynek mennyisége a keleti részen jóval alacsonyabb, míg nyugat felé fokozatosan nő, és a Keszthelyi-medencében a legmagasabb – derül ki a közleményből.
Miért veszélyes a strandolók számára, ha nő az algabiomassza a Balatonban?

Egyes algák és különösen bizonyos cianobaktériumok olyan anyagokat termelhetnek, amelyek irritálhatják a bőrt, a szemet vagy a nyálkahártyát. Fürdés közben ezek a szervezetek a bőrre kerülhetnek, a víz lenyelésével pedig a szervezetbe is bekerülhetnek. A lehetséges tünetek
az enyhébb bőrirritációtól és szemirritációtól a gyomor-bélrendszeri panaszokig terjedhetnek, súlyosabb esetben bizonyos cianobaktériumok toxinjai más szerveket is károsíthatnak.
Fontos azonban, hogy a nagyobb algabiomassza nem jelenti automatikusan toxinok jelenlétét vagy egészségügyi veszélyt. Hiszen az is számít, hogy pontosan milyen algák vannak jelen, milyen koncentrációban, illetve termelnek-e toxikus anyagokat.
Mi az a vízvirágzás, avagy miért káros a tavaknak, ha sok bennük az alga?
Amikor bizonyos algák nagy tömegben elszaporodnak, a vízbe jutó fény mennyisége csökken. A vízben lévő oxigén mennyisége kulcsfontosságú mutatója az élővizek állapotának, mivel a fény a vízben élő növények és algák fotoszintéziséhez szükséges.
A sűrű algatömeg így kiszoríthat más élőlényeket, miközben az algák elpusztulása után a lebontásukhoz baktériumok nagy mennyiségű oxigént használnak fel.
Ha az oxigénfogyasztás gyorsabb, mint amennyit a fotoszintézis és a víz levegővel való érintkezése pótolni tud, oxigénhiány alakulhat ki. Az oxigénre a halaknak és számos más vízi élőlénynek is szükségük van, ezért súlyos oxigénhiány esetén halpusztulás is bekövetkezhet.
A vízvirágzás emellett megváltoztatja a tápláléklánc működését, a víz átlátszóságát és kémiai viszonyait. Bizonyos cianobaktériumok pedig toxinokat is termelhetnek, amelyek állatokra és emberekre egyaránt veszélyesek lehetnek.
Miért nem látják a strandolók az algákat, ha nő a mennyiségük?
Az algák mennyiségének növekedése nem feltétlenül jelent felszínen úszó zöld réteget. Ha az algák a vízoszlopban oszlanak el, a víz felszínéről nézve nem mindig lehet észrevenni a biomassza növekedését.
Ahhoz, hogy az algák látványosan összesűrűsödjenek, a vízmozgásnak és az algák eloszlásának is megfelelőnek kell lennie.
Ezért a víz látványa nem alkalmas az algabiomassza pontos megítélésére. A Keszthelynél most mért magasabb értékek mellett sem tapasztalható olyan felszíni algatömeg, amelyet a strandolók egyértelműen észlelnének. A nyár elején megfigyelt, áramlási holtterekben összesodródó algatömeg ettől eltérő jelenség volt.
Mitől függ, hogy tovább nő-e az algák mennyisége?
Az algák növekedéséhez elsősorban megfelelő mennyiségű fényre, tápanyagra és megfelelő hőmérsékletre van szükség. A vízben található nitrogén- és foszforvegyületek különösen fontosak, mert ezekből az algák növekedésükhöz szükséges anyagokat állítanak elő. Ha ezekből több áll rendelkezésre, az egyes algafajok számára kedvezőbbé válhatnak a szaporodási feltételek.
A vízmozgás szintén meghatározó. A szél és a hullámzás elkeverheti az algákat, ugyanakkor bizonyos helyeken össze is gyűjtheti őket. A következő időszak algamennyiségét ezért nem lehet kizárólag a jelenlegi mérési eredményekből megjósolni: a vízhőmérséklet, a napsütés, a szélviszonyok, a tápanyagok és a víz keveredése együtt határozzák meg, hogyan változik tovább a biomassza.

