„Életemben nem láttam ilyen szúnyograjzást” – a Balatonról küldött videót olvasónk. Ezt mondják a kutatók
„Életemben nem láttam ilyen szúnyograjzást” – írta olvasónk, aki augusztus 12-én, szerda este videózta a jelenséget Zamárdiban. „A szállásadó és az éttermes is azt mondta, hogy az idei szezon szúnyogcsúcsa volt tegnap” – fűzte hozzá. De valóban ez volt-e a csúcs, mit mondanak a kutatók?
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) augusztusi helyzetjelentése szerint a szokatlanul meleg júniusi és júliusi időjárás olyan körülményeket teremtett a tóban, amelyek kifejezetten kedveztek az árvaszúnyogok szaporodásának. A május és július eleje között kirajzott első idei generáció szaporodása különösen sikeres volt.
A java még csak most jöhet
A kutatók július végén megvizsgálták a Balaton üledékében található árvaszúnyoglárvák mennyiségét és fejlettségét. Az eredmények alapján a különböző fejlődési stádiumban lévő egyedek több hullámban érhetik el azt az állapotot, amikor kirajzanak a vízből.
A BLKI előrejelzésének legfontosabb része azonban a következő hetekre vonatkozik:
augusztus közepe és szeptember közepe között akár igen nagy intenzitású, a nyár első felében tapasztaltakat is meghaladó rajzások alakulhatnak ki.
Nem feltétlenül egyszerre jelenik meg hatalmas rovartömeg a Balaton teljes partján. A lárvák fejlődése a tó nyugati területein valamivel előrébb tart, mint a középső és keleti részeken, miközben az időjárás is jelentősen módosíthatja a rajzások kezdetét és lefutását.
Miért éppen Zamárdiban lehet ennyire látványos a rajzás?
Az árvaszúnyogok eloszlásában a szélirány és a part menti fényviszonyok is kulcsszerepet játszanak. A rovarok nem különösebben jó repülők, ezért a gyenge légáramlatok is könnyedén elsodorhatják őket.
Ha a kirepülés idején enyhe északi vagy északnyugati légmozgás alakul ki, a rovarok jelentős része a Balaton déli partja felé sodródhat. Emiatt előfordulhat, hogy miközben az északi parton alig érzékelhető a jelenség, Siófokon, Zamárdiban vagy más déli parti településeken látványos tömeg jelenik meg.
Naplemente után a helyi világítás és a fényszennyezés tovább koncentrálhatja a rajokat, ezért egyes utcákban, teraszokon vagy vízparti területeken sokkal több árvaszúnyog jelenhet meg, mint akár néhány száz méterrel távolabb. A BLKI szerint a balatoni árvaszúnyogok jellemzően legfeljebb néhány száz méterre jutnak el a parttól.
Nem csípnek, és fontos szerepük van a Balatonban
Bár könnyű összekeverni őket a vérszívó szúnyogokkal, az árvaszúnyogok nem csípnek. Több fajuk is él a Balatonban, tömegesen azonban csak néhány jelenik meg, és fontos szerepet töltenek be a tó ökológiai rendszerében.
Lárváik az üledékben élnek, ahol elhalt algákkal, szerves törmelékkel és mikroorganizmusokkal táplálkoznak.
Amikor kifejlődnek és kirepülnek, az általuk felvett szerves anyag egy részét is kiviszik a vízből, miközben maguk is fontos táplálékforrást jelentenek többek között a fecskéknek, seregélyeknek és más rovarevő madaraknak.
A mostani nagyobb egyedszám hátterében a tartós meleg mellett az is áll, hogy a tó üledékében felhalmozódott tápanyagok elősegítik az algák szaporodását, az algatömeg pedig bőséges táplálékot biztosít a lárváknak. A kutatóintézet szerint a zavaró méretű rajzások hosszú távú mérséklésének legfontosabb eszköze ezért a Balatonba jutó tápanyagterhelés további csökkentése lenne.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Kitört a botrány Olaszországban attól, ami a magyar éttermekben...
Egész évben 28°C-os víz: ez a kis paradicsom a világ legszebb...
Két éve még az Év kilátója volt, most le kell bontani a...
2039-ig nem látunk még egy ilyet: ma este különleges...
Újra lecsapott a horvát tengerparton fürdőzőkre a 70 kilós...
