Feltártak egy osztrák sóbányát: 7 300 éves, 305 méter hosszú alagúthálózatot találtak
A felső-ausztriai Hallstatt térségében évezredek óta bányásznak sót, az új feltárások azonban a korábban ismertnél részletesebb képet adnak a lelőhely múltjáról. A Bécsi Természettudományi Múzeum kutatói több száz méternyi őskori bányajáratot és nagyméretű kamrát azonosítottak a hegy belsejében. A leletek alapján a kitermelés története egészen a neolitikumig vezethető vissza.
A kutatók szerint a feltárt rendszer nem egyetlen összefüggő üregből áll. Több, különböző korszakban kialakított járat és bányatér követi egymást, helyenként egymás fölött futva. A szerkezet jól kirajzolja, hogyan követték a bányászok a sótelepeket a hegy mélye felé – derül ki az El Confidencial cikkéből.
A sóerek nyomában haladtak egyre mélyebbre
A régészek összesen mintegy 305 méternyi alagutat és bányakamrát dokumentáltak. Egyes szakaszokat geológiai fúrások segítségével sikerült azonosítani, amelyek addig ismeretlen üregeket jeleztek a hegy belsejében. A feltárások alapján a bányászok mindig az éppen elért sórétegekhez igazították a járatok irányát.
Néhány kamra mérete jelentős. A kutatók szerint
egyes terek elérhették a 24 méteres szélességet és a 20 méteres magasságot is. A lelőhelyen előkerült kő- és agancsszerszámok
arra utalnak, hogy a só kitermelése már körülbelül 7300 évvel ezelőtt megkezdődött.
A bronzkor egyik fontos termelőközpontja volt Hallstatt
A rendelkezésre álló adatok szerint a bánya a késő bronzkorban, Kr. e. 1200 körül érhette el egyik legintenzívebb időszakát. A becslések alapján naponta akár másfél tonna sót is kitermelhettek.
A só stratégiai jelentőségű nyersanyag volt, ezért a lelőhely gazdasági szerepe messze túlmutatott a közvetlen környezetén. A kutatók szerint a kitermelés hozzájárult a szállítás, a munkaszervezés és a bányászati technológiák fejlődéséhez is. Hallstatt ennek köszönhetően Európa egyik legfontosabb bányászati központjává vált.
Kivételes állapotban maradtak fenn a leletek
A só különleges környezetet teremtett a szerves anyagok megőrzéséhez, konzerváló hatásának köszönhetően olyan leletek is megőrződtek, amelyek más régészeti lelőhelyeken rendszerint lebomlanak. A feltárások során
szerszámtöredékek, ruhamaradványok, faedények, élelmiszernyomok, elszenesedett fenyődarabok és emberi eredetű maradványok is előkerültek.
A leletek nemcsak a bányászati technikákról árulkodnak. Információt adnak arról is, hogyan dolgoztak és éltek azok az emberek, akik hosszú időt töltöttek a föld alatt. A különböző kialakítású szerszámok arra utalnak, hogy a technológia évszázadokon át folyamatosan változott.
A kamrák egy részében vastag üledékrétegek halmozódtak fel. Ezekben a rétegekben különböző korszakok tárgyi emlékei őrződtek meg, így a kutatók időrendben is követni tudják a bánya fejlődését.
Még a földcsuszamlások sem állították meg a kitermelést
A lelőhely történetét több jelentős omlás és földcsuszamlás is megszakította. A bányászoknak többször át kellett szervezniük a föld alatti munkát, a termelés azonban minden alkalommal újraindult.
A kutatócsoport szerint a feltárt járatok jól mutatják, hogyan alkalmazkodtak az egymást követő közösségek a változó geológiai környezethez. A munka a következő években is folytatódik, mivel a szakemberek további, még feltáratlan kamrák jelenlétét sem zárják ki a hallstatti sóhegy mélyén.
A só értékesebb az aranynál
A só az őskorban és az ókorban jóval többet jelentett egyszerű fűszernél. Az élelmiszerek tartósításának egyik legfontosabb eszköze volt abban az időszakban, amikor még nem létezett hűtés.
Hússal, hallal és más romlandó termékekkel is csak sózás után lehetett hosszabb ideig kereskedni vagy nagyobb távolságokra szállítani.
Számos térségben kereskedelmi útvonalak épültek ki a szállítására, a kitermelés és az értékesítés ellenőrzése pedig fontos bevételi forrást jelentett az uralkodóknak és államoknak. A történészek szerint a sókereskedelem évszázadokon át hozzájárult városok felemelkedéséhez és regionális gazdasági központok kialakulásához.
A Bécsi Természettudományi Múzeum szerint a keleti Alpok térségében Hallstatt és Hallein számított a sókereskedelem két legfontosabb központjának, ahonnan a nyersanyag Európa különböző részeire jutott el. A só feletti ellenőrzés hosszú időn át jelentős vagyont és politikai befolyást biztosított a térségnek.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
A világ legnagyobb barlangvára egy 123 méteres sziklafalba épült...
"Elutaztam nyaralni a Feröer-szigetekre, 48 óra után pedig úgy...
Európa legfélelmetesebb repülőtere Ausztriában található: még...
Világsztár bukkant fel az Oktoberfesten - a vendégek alig hittek a...
Egy betelefonáló gyerek miatt fordult vissza a Wizz Air gépe...
