Az Atlanti-óceán északi részén, Skócia és Izland között fekszik egy apró szigetcsoport, ahol a földrajzi adottságok miatt komoly kihívást jelent a települések közötti közlekedés. A helyiek azonban nem akartak kizárólag a kompokra támaszkodni, ezért egészen látványos megoldást választottak: utakat építettek a hegyekbe és az óceán feneke alá.
A Dániához tartozó, széles körű autonómiával rendelkező Feröer-szigeteken valamivel több mint 55 ezren élnek. A szigetek közötti közlekedést az elmúlt évtizedekben nagyszabású alagútépítésekkel tették gyorsabbá és kiszámíthatóbbá.
Négy közúti alagút húzódik a tenger alatt
A Feröer-szigeteken ma már négy tenger alatti közúti alagút működik. Ezeknek köszönhetően a lakosság több mint 90 százaléka egyetlen összefüggő közúthálózaton közlekedhet, így az embereknek jóval kevésbé kell a kompmenetrendekhez igazodniuk. Az első nagy áttörést a 2002-ben átadott Vágatunnilin jelentette. A 4,9 kilométer hosszú alagút Vágart, vagyis azt a szigetet, ahol a repülőtér is található, kötötte össze Streymoyjal, a szigetcsoport legnagyobb szigetével és a főváros, Tórshavn térségével.
Négy évvel később elkészült a 6,2 kilométeres Norðoyatunnilin is, amely Klaksvík, Feröer második legnagyobb városának térségét kapcsolta be közvetlenebbül az úthálózatba.
Az igazán látványos mérnöki bravúrra azonban 2020-ig kellett várni.
Körforgalom épült 72 méterrel a tenger felszíne alatt
A következő ami elkészült, az Eysturoyartunnilin, egy összesen 11,2 kilométer hosszú alagútrendszer, ebben a mérnökök létrehozták a világ első tenger alatti körforgalmát.
A csomópont nagyjából 72 méterrel a tenger felszíne alatt található, és nem csak közlekedési szempontból különleges.
Kékes világítást kapott, közepén pedig Tróndur Patursson feröeri művész alkotása látható. Az installáció egymás kezét fogó emberalakokat ábrázol, és a szigetek hagyományos lánctánca ihlette. Az alagút azonban nem pusztán látványosság. Tórshavnból Runavíkba korábban körülbelül 64 perc alatt lehetett eljutni, az új összeköttetésnek köszönhetően az út nagyjából 16 percre rövidült.
Százmilliókba került a szigetek összekötése
Az óceán alatti úthálózat természetesen hatalmas beruházás volt. A két legnagyobb alagút, az Eysturoyartunnilin és a Sandoyartunnilin megépítése együtt körülbelül 346 millió euróba került, ami nagyjából 135 milliárd forintnak felel meg.
A 2023-ban megnyitott Sandoyartunnilin 10,8 kilométer hosszú, és a Feröer-szigetek leghosszabb egybefüggő közúti alagútja. Sandoy lakói számára az átadás jelentősen megkönnyítette a közlekedést, hiszen azóta a nap bármely szakában útnak indulhatnak anélkül, hogy kompra kellene várniuk.
Az alagutakat a sziklába fúrva, irányított robbantásokkal alakították ki. A járatok a nap 24 órájában használhatók, és csak a szükséges karbantartási munkák idejére zárják le őket.

Már a következő óriásalagutat tervezik
A Feröer-szigeteken itt még nem állnának meg. A következő nagy terv Sandoy összekötése a szigetcsoport legdélebbi tagjával, Suðuroyjal. Amennyiben a beruházás megvalósul, az új tenger alatti alagút hossza meghaladhatja a 23 kilométert. Ezzel újabb látványos mérnöki bravúr születhetne az Atlanti-óceán alatt, ami tovább gyorsítaná a szigetek közötti közlekedést.
Norvégiában is rekordméretű tenger alatti alagút épül
Nem a Feröer-szigetek az egyetlen hely Észak-Európában, ahol hatalmas közúti beruházásokkal kötik össze a nehezebben elérhető térségeket. Norvégiában éppen a Rogfast-alagút épül, amely elkészültekor a világ leghosszabb és legmélyebb tenger alatti közúti alagútja lehet. A 27 kilométeres járat a Boknafjord alatt halad majd, legmélyebb pontján mintegy 400 méterrel a tengerszint alatt. Az 1,9 milliárd eurós, nagyjából 740 milliárd forintos beruházás részeként két körforgalmat is kialakítanak 260 méteres mélységben. Az építkezést kiszámíthatatlan kőzetrétegek és tengervíz-beszivárgás is nehezíti. A tervek szerint a Rogfast 2033-ra készülhet el, és jelentősen átalakíthatja Nyugat-Norvégia közlekedését.

