Riasztották a hegyimentőket, de ami a csúcson történt, arra senki sem számított
Nem mindennapi mentőakció zajlott az olaszországi Gran Sasso hegységben, ahol öt túrázó egy heves nyári zivatar után kért segítséget mintegy 2600 méteres magasságból. A hegyimentők az éjszaka közepén, gyalog indultak el a csoport felkutatására, ám amikor elérték a sátraikat, kiderült, hogy a túrázók már nem szeretnének velük lemenni a hegyről.
Az ötfős társaság először a 112-es segélyhívót tárcsázta, és tanácsot kértek, mit tegyenek a viharban. Később azonban már vészhelyzetet jelentettek.
A segélyhívó központ közölte velük, hogy hamarosan jelentkezik a hegyimentő szolgálat.
A kapcsolat azonban időközben megszakadt, mert a túrázók olyan területre mentek, ahol nem volt mobiltelefonos térerő. Mivel innentől sem a csoport pontos helyzetét, sem az állapotát nem lehetett megbízhatóan felmérni, az Abruzzo régió alpesi mentőszolgálata, a CNSAS egy csapatot indított a felkutatásukra.
Gyalog indultak el a túrázókért a hegyimentők
A segélyhívás július 5-én érkezett. A mentők az éjszaka folyamán gyalog kapaszkodtak fel a Rómától északkeletre található hegységben, egészen a Conca degli Invalidi nevű magashegyi katlanig. Amikor elérték a helyszínt, az öt túrázót a sátraikban találták. Mindannyian jó egészségi állapotban voltak, és időközben az időjárás is jóra fordult.
A csoport ezért úgy döntött, nem kéri a hegyimentők segítségét a visszaúton. Nem akarták, hogy a mentőcsapat lekísérje őket a Campo Imperatore fennsíkjára, inkább a sátraikban maradtak, és ott töltötték az éjszakát.
A mentőakció végül csak hajnalban ért véget
Az olasz hegyimentők az eset után arra figyelmeztettek, hogy segélyhívást kizárólag valódi vészhelyzetben szabad kezdeményezni. A segítséget kérőknek emellett elérhetőnek kell maradniuk, és követniük kell a mentésirányítás utasításait. Ha a kapcsolat megszakad, a szakemberek nem tudják pontosan megítélni, mekkora a veszély, milyen állapotban vannak az érintettek, illetve milyen felszerelésre és létszámra lesz szükség. Egy indokolatlan vagy pontatlan segélyhívás ráadásul olyan erőforrásokat köthet le, amelyekre máshol valódi életveszélyben lehet szükség.
Felkészülés nélkül veszélyes lehet a hegyi túra
A CNSAS szerint az eset rávilágít, mennyire fontos megfelelő felkészültséggel és körültekintéssel elindulni a hegyekbe. Vészhelyzet esetén a túrázóknak a lehető legpontosabban kell megadniuk a tartózkodási helyüket, az egészségi állapotukat, a körülményeket és az aktuális időjárást. Amennyiben lehetséges, GPS-koordinátákat is érdemes közölni.
Minél pontosabb információk jutnak el a mentőkhöz, annál gyorsabban és biztonságosabban tervezhetik meg az akciót.
Ez nem csak a bajba jutott túrázók, hanem az éjszaka, rossz időben és nehéz terepen dolgozó mentőcsapatok biztonsága miatt is fontos.
A sátor sem nyújt valódi védelmet a villámcsapások ellen
A Német Alpesi Egyesület, vagyis a DAV tájékoztatása szerint a hegyekben kialakuló zivatarok gyakran csak kisebb területeket érintenek, ezért nehéz pontosan megjósolni, hogy hol és mikor csapnak le. Májustól augusztusig egyre nagyobb lehet a zivatarok veszélye. A meleg hatására különösen délután alakulhatnak ki gyorsan hőzivatarok, ezért a hegyi túrákat érdemes kora reggel elkezdeni.
Az útvonal megtervezésekor azt is előre át kell gondolni, merre lehet biztonságosan visszafordulni, hol található menedékház, illetve milyen gyorsan érhetünk el egy védettebb területet.
A DAV külön felhívta a figyelmet arra is, hogy egy hagyományos sátor villámlás idején nem számít biztonságos menedéknek. Kerülni kell az erdőszéleket, a magányosan álló fákat, a hegygerinceket, a csúcsokat, a via ferrata útvonalakat, a vízzel borított vagy víz által átszelt területeket, valamint az elszigetelten álló sziklák alatti mélyedéseket. A fémfelszereléseket célszerű levenni és biztonságos távolságra helyezni.
Ezt kell tenni, ha már elkapott a vihar
A legnagyobb védelmet a villámhárítóval felszerelt hegyi menedékházak jelentik. Ha ilyen nincs a közelben, védelmet nyújthat egy sűrű erdő, egy mélyebb kráter vagy egy megfelelő méretű barlang.
Barlangban legalább másfél méteres távolságot kell tartani a sziklafalaktól. Ha a zivatar már közvetlenül a túrázók fölött van, a szakértők azt tanácsolják, hogy az érintettek összezárt lábakkal guggoljanak le, lehetőleg valamilyen jól szigetelő anyagra.
A Gran Sasso hegységben történt eset szerencsére nem végződött sérüléssel. A hegyimentők szerint azonban a történtek fontos figyelmeztetésként szolgálnak: a hegyekben az időjárás gyorsan megváltozhat, a segítség pedig sokszor csak hosszú órák alatt érkezik meg.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Egy munkapszichológus elmagyarázta, hány nap szabadság kell...
Eladó álomház a sziklaszirten: 3 hálószobás, tengerre néző...
Az 1,7 milliárd eurós tengeri híd két országot köt össze, és...
A horvátok is ledöbbennek Splitben az árakon, de a legrosszabb a...
Elsötétül az ég nappal: 27 év után láthatsz ismét teljes...
