Egy nagyváros évente akár 42 centimétert is süllyed - a következmények már az utcákon és az épületeken is láthatók
Létezik egy olyan nagyváros, ahol nem csak az építkezések és a forgalom alakítják folyamatosan az utcaképet. Maga a talaj is mozog, méghozzá lefelé. A mexikóvárosi agglomeráció egyes részein évente több, mint 40 centiméterrel süllyed a föld, és ez a folyamat már olyan károkat okoz, ami az utcákon, az épületeken és a közműhálózaton is jól látható.
A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem, az UNAM mérései szerint Ciudad Nezahualcóyotl területén évente akár 42,3 centiméteres süllyedést is mértek. A probléma ráadásul nem új keletű: több mint egy évszázada tart, az új műholdas megfigyeléseknek köszönhetően azonban most minden korábbinál pontosabban lehet követni.
A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a város nem egyenletesen süllyed.
Az egyik utca vagy épületrész gyorsabban kerülhet lejjebb, mint a mellette fekvő terület, ez pedig óriási feszültséget okoz az épületekben, az utakban és a vezetékekben.
Műholdról is látni, milyen gyorsan süllyed Mexikóváros
A jelenséget a NASA új NISAR radaros műholdjának adatai is megmutatták. A mérések szerint Mexikóváros egyes részei 2025. október 25. és 2026. január 17. között havonta több mint két centimétert süllyedtek.
A NASA szerint a mexikói főváros a világ leggyorsabban süllyedő nagyvárosai közé tartozik.
A teljes agglomerációban mintegy 20 millió ember él, így a probléma nem néhány utcát vagy külvárosi körzetet érint. A süllyedés ráadásul az elmúlt évtizedekben helyenként már méterekben mérhető változást okozott.
A város alatt egy egykori tófenék húzódik
A magyarázatot részben Mexikóváros történetében kell keresni. A metropolisz jelentős része egy ősi tómeder területére épült, amely alatt vastag, könnyen összenyomódó üledékrétegek húzódnak. A város vízellátásának fontos részét szintén a felszín alatti vízkészletek biztosítják. Amikor nagy mennyiségű talajvizet szivattyúznak ki, csökken a talaj pórusaiban lévő nyomás, az üledékrétegek pedig fokozatosan összetömörödnek.
A NASA szerint ehhez maga a város súlya is hozzájárul. A hatalmas épületek, utak és egyéb létesítmények további terhelést jelentenek az egykori tófenék puha rétegeinek.
Van, ahol évente több mint 40 centit süllyed a talaj
Az UNAM májusban ismertetett mérései látványosan megmutatták, mennyire eltérő a helyzet az egyes városrészekben. Ciudad Nezahualcóyotl területén évente 423 milliméteres, vagyis 42,3 centiméteres süllyedést regisztráltak. Mexikóváros közigazgatási területén belül Iztapalapában 258 milliméter, Venustiano Carranzában 201 milliméter, Iztacalcóban 177 milliméter, Gustavo A. Maderóban pedig 173 milliméter volt a legnagyobb mért éves változás.
Tláhuacban 273 milliméteres, Xochimilcóban pedig 224 milliméteres süllyedést is mértek. Éppen ezek a különbségek jelentik az egyik legkomolyabb veszélyt. Ha például egy épület egyik oldala gyorsabban süllyed, mint a másik, olyan terhelés érheti a szerkezetet, amivel eredetileg nem számoltak.
Ugyanez történhet az utakkal, hidakkal és a föld alatt futó vezetékekkel is.
Utak és vízvezetékek is megsérültek
A NASA szerint az évtizedek alatt felhalmozódott egyenetlen süllyedés már utakban, épületekben és vízvezetékekben is komoly károkat okozott. A probléma Mexikóváros metróhálózatát sem kerülte el. A talaj eltérő ütemű mozgása korábban a közlekedési infrastruktúrában is károkat okozott, ezért a süllyedés folyamatos megfigyelése nem csak tudományos szempontból fontos.
A gyorsabban és lassabban mozgó területek határán ugyanis nagyobb lehet a repedések és szerkezeti hibák kialakulásának veszélye.
Egy híres emlékműhöz már 14 új lépcsőfokot kellett építeni
A város süllyedésének egyik leglátványosabb példája Mexikóváros egyik legismertebb jelképe, a Paseo de la Reformán álló Függetlenség Angyala. Az 1910-ben elkészült, 36 méter magas emlékmű alapozása stabilabb, mint az azt körülvevő talajé. Miközben a környező terület az évtizedek során fokozatosan megsüllyedt, maga az emlékmű kevésbé mozdult el.
Ennek látványos következménye lett: az évek során 14 további lépcsőfokot kellett hozzáépíteni a talapzathoz, hogy alkalmazkodjon a környező felszín szintjének változásához.
A vízellátást is tovább nehezítheti a süllyedés
Amikor a felszín alatti üledékek összenyomódnak, a közöttük található apró üregek egy része végleg eltűnhet. Ez csökkentheti a talaj víztároló képességét, vagyis később kevesebb talajvíz fér el ugyanazon a területen. Mexikóváros talajának jelentős részén a tömörödés gyakorlatilag visszafordíthatatlan. A kutatók szerint bizonyos talajrétegek összenyomódása még körülbelül 150 évig folytatódhat, és egyes helyeken hosszú távon akár több tíz méteres további süllyedés is bekövetkezhet.
A NISAR műhold azért jelent nagy előrelépést, mert a radar segítségével nagyon apró felszínmozgásokat is képes érzékelni, ráadásul éjszaka és felhős időben is tud mérni.
A kutatók így nem csak azt láthatják pontosabban, hol süllyed a leggyorsabban a város, hanem azt is, hol változik hirtelen a süllyedés üteme két egymás mellett fekvő terület között.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Ezen a napon Németországban minden mobiltelefon egyszerre fog...
1966-ban Marlon Brando megvásárolt egy polinéz atollt, miután...
Fejenként 90 milliós kártérítést kaptak a vidámparktól a...
Tudáspróba kvíz: nagyon iparkodnod kell, hogy meglegyen a 10/10
Csoda a horvát szigeten: a tó, amit nem szabad megközelíteni, és...
