Csoda a horvát szigeten: a tó, amit nem szabad megközelíteni, és harangszó hallatszik a fenekéről
A horvátországi Cres szigetének ivóvízbázisa egy látványos geológiai különlegesség, a sziget közepén fekvő Vransko jezero, vagyis a Vrana-tó. A felszíne 13 méterrel a tengerszint felett van, legmélyebb pontja viszont 74,5 méteren található. A legendás tó egy karsztos szigeten őriz hatalmas mennyiségű édesvizet, miközben a mélyben a tengervízzel is kapcsolatban áll.
Amikor egy tó feneke a tengerszint alatt van
A Vransko jezero 5,75 négyzetkilométeres területet foglal el Cres középső részén. Vízszintje a tengerszint felett, a legmélyebb pontja pedig mélyen felszín alatt található. A tó feneke így összesen több mint 60 méterrel a tengerszint alatt húzódik.
Ezt a földrajzi helyzetet nevezik kriptodepressziónak: a tó vize a tengerszint fölött helyezkedik el, miközben a meder mélyebb részei a tengerszint alá nyúlnak.
A tó vízkészlete a lehulló csapadékából származik, amelyet aztán a kavicsok tisztítanak meg. A víz a felszín alatti repedéseken és járatokon keresztül mozog, a rendszer pedig kapcsolatban áll a tengerrel is. A tó mélyében ezért édes- és sós víz találkozik, de az édesvíz nyomása megakadályozza a tengervíz nagyobb mértékű előretörését.
A Vrana-tó vize Horvátország legtisztább édesvize: szinte egyáltalán nincs benne baktérium, a vizet hagyományos szűrés nélkül hasznosítják ivóvízként. A víz annyira tiszta, hogy a vízvezetékek is megőrizték tisztaságukat évtizedekkel a megépítésük után is. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a környéken se nagyobb városok nincsenek, ipari tevékenység sem folyik, továbbá áradás és szennyvíz beáramlása sem veszélyezteti a tavat.
A tóból a környező települések korábban hordókban és edényekben hordták a vizet, majd 1946-ban megkezdődött a vízvezeték-rendszer kiépítése. Orlec 1952-ben, Cres 1953-ban, Mali Lošinj pedig 1962-ben kapott vezetékes vizet a tóból.
A tó vizének kiemelkedő minőségét nemcsak a hivatalos mérések, hanem az oda látogató turisták beszámolói is gyakran emlegetik.
A kastély és a harangok legendája
A Vrana-tó keletkezését a helyi legenda nem a karsztvíz mozgásával magyarázza: a történet szerint a mai tó helyén egykor termékeny földek voltak, ahol a Gavanka nővérek élt. A gazdagabbik nővér kapzsi és kegyetlen volt, szegényebb testvére viszont segítőkészen viselkedett.
A történet egyik változata szerint a gazdag nővér kastélya és birtoka egy földrengést követő áradás során elsüllyedt.
A romok ma is a tó fenekén lehetnek – legalábbis ezt meséli a legenda –, viharos időben pedig harangszó hallatszik a mélyből.
A tó környékén egyébként érdekes módon valóban találhatóak régi kőfalak és kőrakások, de ezek természetesen nem bizonyítják az elsüllyedt kastély létezését. Arra, hogy harangok volnának a tó fenekén, régészeti bizonyíték sincs, a harangszó meséje a helyi folklór része.
Krk szigetéről komp jár Cresre
Budapestről autóval Rijeka felé érdemes indulni, majd két útvonal közül lehet választani: Brestovából Porozinába, illetve Krk szigetéről Valbiskából Meragba közlekedik komp Cresre. A szigeten a D100-as úton lehet eljutni a Vransko jezero térségébe, ahol több helyről is rálátni a tóra, magához a vízhez azonban nem lehet szabadon lemenni. A tó környékét ezért inkább egy cresi kirándulás részeként érdemes felkeresni, nem önálló tóparti programként.
A Vrana-tó nem szabadon használható kiránduló- vagy fürdőhely, a tó közvetlen megközelítése, a fürdés, a horgászat és a vízi közlekedés tiltott, mivel a tó ivóvízbázis.
A környéket ettől még fel lehet keresni. A tavat több útról és panorámapontról is látni lehet, és a környéken kijelölt kerékpáros útvonalak is vezetnek.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Ebéd 1000 forint alatt, cappuccino 2-300 forint, a tenger...
Már három magyart keresnek a nepáli villámárvíz után -...
Visszatért a víz a kiszáradt balatoni strandokra? Egy éjszaka...
Pusztító villámárvíz öntötte el Nepált és Tibetet, rengeteg...
Eladó egy magánsziget Velencénél, napóleoni erőd is jár hozzá
