Könyörögnek a légiutas-kísérők: ezt soha ne csináld, amikor repülsz
Senki sem úgy száll fel egy repülőre, hogy közben azon gondolkodik, mivel tudná a lehető legjobban felbosszantani a légiutas-kísérőket. Mégis vannak olyan szokások, amelyek a kabinszemélyzet szerint brutálisan megnehezítik a munkát, sőt bizonyos esetekben akár az indulást is késleltethetik.
A Travel + Leisure két tapasztalt légiutas-kísérőt kérdezett meg arról, melyek azok a beszállás közbeni viselkedések, amelyeket az utasok talán ártalmatlannak gondolnak, a személyzet számára viszont pluszfeladatot, torlódást vagy felesleges bonyodalmat jelentenek.
Az üléscsere nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik
Az üléscsere mögött gyakran teljesen érthető okok állnak: valaki a családtagja vagy barátja mellé szeretne ülni, ablak melletti helyre vágyik a középső ülés helyett, vagy éppen minél távolabb kerülne a mosdótól. Az utazók egy része szerint ez inkább a rossz előre tervezés következménye, de ettől még sokan próbálnak beszállás közben alkudozni a folyosón egy jobb helyért. A légiutas-kísérők ezt nem csak azért nem szeretik, mert lassítja a beszállást. Előfordul az is, hogy a beszállás végén, amikor már bezárták a kabinajtót, valaki kiszúr néhány üresnek tűnő sort előrébb, és úgy érzi, itt a tökéletes alkalom egy csendes önfejlesztésre. Csakhogy a személyzet ezt nagyon is látja.
„Ne cserélj helyet önállóan, ez mindenkit az őrületbe kerget”
– mondta Bobby Laurie korábbi légiutas-kísérő, aki tíz évig dolgozott a US Airways és a Virgin America járatain. Hozzátette: a legtöbb légitársaság külön díjat kér a nagyobb lábterű helyekért, és a személyzet mobil eszközön látja, mely üléseknek kellene üresen maradniuk, illetve ki miért fizetett.
Vagyis hiába tűnik úgy, hogy senki sem veszi észre, a kabinszemélyzet pontosan tudja, ki hová szóló jeggyel utazik.
Laurie szerint egy nagyobb gépen az, ha valaki egy sorral előrébb ül, valószínűleg nem okoz komoly gondot. Kisebb repülőknél azonban az ülésrendnek nagyobb jelentősége lehet, mert a súlyelosztási számításoknál is számít, ki hol ül.
A poggyászpakolás is könnyen feltarthat mindenkit
Mivel a feladott poggyászért sok légitársaságnál külön fizetni kell, egyre többen próbálnak csak kézipoggyásszal utazni. Ez viszont a fedélzeten gyorsan helyhiányhoz vezethet, hiszen a gépek csomagtartóit nem feltétlenül úgy tervezték, hogy minden üléshez jusson egy gurulós bőröndnyi hely. Az már megszokott, hogy aki korábban száll be, nagyobb eséllyel talál helyet a felső tárolókban. De az sem mindegy, hogyan pakolnak az utasok. Kelsie Rogers tartalomkészítő, aki három éve dolgozik egy nagy amerikai légitársaságnál, azt mondja, a legtöbb bosszúságot a rosszul elhelyezett csomagok okozzák.
Szerinte sokan mások táskáit kezdik átrendezni, vagy úgy fordítják el a bőröndöket, hogy végül a tároló ajtaja be sem csukható. Ráadásul gyakran meg sem nézik, sikerült-e tényleg bezárni a rekeszt.
Rogers arra is felhívta a figyelmet, hogy sok felső tárolón ábra mutatja, hogyan kellene elhelyezni a csomagokat, ezt azonban a sietségben sokan figyelmen kívül hagyják. Bár ártalmatlannak tűnhet más holmiját arrébb tenni, a légiutas-kísérők jobban szeretik, ha ezt az utasok rájuk bízzák. Ugyanez igaz arra is, amikor valaki a folyosó közepén kezd el hátizsákot rendezni, laptopot, fülhallgatót vagy nassolnivalót előásni, miközben mögötte áll a sor. Rogers szerint ilyenkor előbb be kellene lépni az üléshez, és csak utána, amikor már van egy kis hely, elővenni vagy visszatenni a szükséges dolgokat.
A mosdót és a vizet jobb beszállás előtt elintézni
Laurie elismeri, hogy akinek szoros átszállása van, nem mindig tud még a kapunál mosdóba menni. A légiutas-kísérőket mégis gyakran meglepi, amikor valaki hosszasan várakozik a beszállás előtt, majd csak a fedélzeten jut eszébe, hogy most kellene vécére mennie. Szerinte ilyenkor a személyzet egy része épp a beszállást próbálja gyorsítani, mások a fedélzeti ellátással foglalkoznak, így a mosdó környékén kialakuló sorok könnyen megakaszthatják a folyamatot.
Rogers valamivel megértőbb, mert szerinte létezik az a furcsa jelenség, hogy az ember felszáll a repülőre, és hirtelen azonnal mosdóba kell mennie. Ettől függetlenül ő is azt tanácsolja, hogy aki teheti, még a beszállókapu zárása előtt intézze el a mosdót.
Laurie szerint az indulás előtti vízkérés is lassíthatja a folyamatot. Az első osztályon ugyan sokszor része az élménynek a felszállás előtti italkínálás, a személyzet azonban nincs felkészülve arra, hogy az egész utastérben italokat szolgáljon fel még indulás előtt. Gyakran azért kérnek vizet az utasok, mert gyógyszert szeretnének bevenni. Laurie szerint a légiutas-kísérő természetesen segíteni fog, de ha felszállás előtt bármit kiadnak, annak a hulladékát is össze kell gyűjteni, mielőtt a gép elindulhatna.
A legegyszerűbb megoldás ezért az, ha az utas még a beszállás előtt megtölti a kulacsát, vagy vesz egy italt a reptéren.
A légiutas-kísérők nem várnak katonás fegyelmet az utasoktól, és azt is tudják, hogy sok helyzet érthető vagy elkerülhetetlen. A beszállás azonban szigorúan időzített folyamat, ahol néhány apró fennakadás is elég ahhoz, hogy a szervezett káoszból valódi káosz legyen – még azelőtt, hogy elhangzana: a beszállóajtó bezárult.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Kijött a világ legjobb országainak friss rangsora: Európa tarolt,...
16 ezernél is többen álltak sorba, hogy bejussanak a Karmelitába...
Bejutottunk a Karmelitába: a híres erkélyen ütött be igazán az...
Eladó a görög sziget egy budai lakás áráért, de van egy...
Elég egy gyanútlan mozdulat és leürítik a számlád: új csapda...
