Miért tompítják a légiutas-kísérők a fényeket felszállás és leszállás közben?
A repülés tele van apró, elsőre furcsának tűnő szabályokkal: hol az ablakredőnyt kell felhúzni, hol a biztonsági övet kell bekapcsolva tartani, máskor pedig a kabinvilágítást tompítják el indulás vagy akár érkezés előtt. Ezek a lépések nem az utasok bosszantásáról szólnak, hanem arról, hogy vészhelyzetben mindenki gyorsabban és biztonságosabban reagálhasson.
Végre eljön a várva várt utazás pillanata, mindenki elfoglalja a helyét, a repülőgép pedig hamarosan felszáll. Aztán közvetlenül indulás előtt hirtelen félhomályba borul az utastér. Ugyanez általában megtörténik leszállás előtt is, főleg az éjszakai járatokon: a kabinban és a mosdókban is lejjebb veszik, vagy akár teljesen lekapcsolják a világítást.
Bár elsőre furcsa vagy kényelmetlen lehet ez az egész, nem véletlenül történik így. A háttérben egy egyszerű, de nagyon fontos biztonsági intézkedés áll.
Nem a hangulat miatt kapcsolják le a fényt
A fedélzeti világítás tompításának célja, hogy az utasok szeme már előre hozzászokjon a kinti fényviszonyokhoz. Ez különösen akkor fontos, ha a gép sötétben száll fel vagy landol. Vészhelyzet esetén, például áramkimaradáskor vagy gyors evakuáláskor minden másodperc számíthat. Ha az utasok szeme már alkalmazkodott a sötétebb környezethez, könnyebben tájékozódnak, gyorsabban észreveszik a vészkijáratokat, és kevesebb időt veszítenek azzal, hogy hirtelen kelljen megszokniuk az új fényviszonyokat.
A felszállás és a leszállás a legkritikusabb szakasz
A szabály a személyzet munkáját is segíti. A felszállás és a leszállás a repülés legkritikusabb szakaszai közé tartozik, ilyenkor a légiutas-kísérőknek is gyorsan kell reagálniuk, ha valami váratlan történik. Ezért igazítják a kabinfényt ahhoz, ami a gépen kívül várható: ha odakint sötét van, bent sem marad teljes világosság. Így egy esetleges evakuálásnál nem éri sokként az utasokat és a személyzetet a külső fényviszony.
Olvasni azért még lehet
Aki felszállás közben sem szeretné félretenni a könyvét vagy az újságját, annak sem kell feltétlenül sötétben ülnie. A legtöbb repülőgépen az ülés felett külön olvasólámpa található, amelyet az utas egyénileg bekapcsolhat. A kabin elsötétítése tehát nem kényelmetlenségnek szánt szabály, hanem elővigyázatossági lépés: ritkán van rá szükség, de ha mégis, akár értékes másodperceket jelenthet egy vészhelyzet alatt.
Korábban a Startlap Utazáson is írtunk róla, hogy a fedélzeten több apró szabálynak is komoly biztonsági oka van. Egy pilóta például arra hívta fel a figyelmet, hogy felszállás és landolás közben érdemes felhúzva hagyni az ablakredőnyt, mert így az utasok és a személyzet is gyorsabban észrevehetik, ha valami rendellenes történik odakint. Ugyanígy nem véletlen, hogy turbulencia esetén a legbiztonságosabb ülve maradni, bekapcsolt övvel, és az sem ajánlott, hogy a gép földet érése után az utasok azonnal felpattanjanak: amíg a repülő nem ér a kijelölt helyére, továbbra is fontos betartani a fedélzeti szabályokat.
Biztonsági oka van a buszozásnak is
Arról is írtunk, miért kell sokszor buszra szállnia az utasoknak akkor is, ha a repülőgép látszólag csak néhány lépésre áll tőlük. A magyarázat ott is a reptéri biztonságban keresendő: a forgalmi előtér nem gyalogos terület, hanem szigorúan szabályozott munkazóna, ahol repülők, poggyászkocsik, üzemanyag-szállítók és földi kiszolgáló járművek mozognak. Ezért nem engedik, hogy az utasok egyszerűen odasétáljanak a géphez, még akkor sem, ha kívülről felesleges kerülőnek tűnik a reptéri busz.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Bejutottunk a Karmelitába: a híres erkélyen ütött be igazán az...
Eladó egy sziget, ahol csak egy gond van: ha onnan eljössz...
Földrajz-kvíz: sikerül a 10/10, ha vaktérképen kell felismerned...
Itt érzik magukat a legnagyobb biztonságban a külföldiek: apró...
Új időpontokat ígérnek a Karmelita ingyenes látogatására,...
