„Hableány” a repülőn: egy pilóta elárulta, mit jelent a rejtélyes kódszó
A repülőgépek fedélzetén a pilóták és a légiutas-kísérők sokszor olyan kifejezéseket használnak, amelyek az utasoknak elsőre rejtélyesnek tűnhetnek. Vannak köztük teljesen egyértelmű mondatok, például amikor a kabinszemélyzetet felszólítják, hogy készüljön fel az indulásra. Más szavak viszont inkább belső szakmai zsargonhoz tartoznak.
Ezek közé sorolta a „Mermaid”, vagyis sellő/hableány kódszót Kolin Jones pilóta is, aki a Travel + Leisure magazinnak beszélt arról, milyen szavakat használhat a személyzet a fedélzeten.
Nem vészjelzés, inkább finom célzás
A „hableány” szó Jones szerint azokra az utasokra vonatkozhat, akik szükségtelenül nagy teret foglalnak maguknak, például szélesre tett lábakkal ülnek, és ezzel zavarják a mellettük helyet foglalókat.
A pilóta mindenkit megnyugtat: ha valaki ezt a kifejezést hallja a fedélzeten, nincs oka pánikra.
Inkább érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyi helyet foglal el, és nem nyúlik-e át a szomszéd ülésének terébe. A megjegyzés tehát nem biztonsági figyelmeztetés, hanem sokkal inkább egy belső jelzés a személyzet részéről.
A repülőn ez különösen érzékeny kérdés, hiszen a szűk üléssorokban már néhány centi is sokat számíthat. Egy hosszabb úton kifejezetten kellemetlenné válhat, ha valaki a saját ülésén túl is elfoglalja a helyet, legyen szó kartámaszról, lábtérről vagy a folyosó felé nyúló táskáról.
Nem minden kód ugyanazt jelenti minden légitársaságnál
Fontos ugyanakkor, hogy az ilyen kifejezések nem feltétlenül egységesek. A fedélzeti szóhasználat légitársaságonként eltérhet, és nem minden társaságnál jelenti ugyanazt egy adott szó. Vannak olyan kódok, amelyek valóban fontos utasításokat vagy helyzeteket jeleznek, míg mások inkább belső szlengként működnek. Egyes légitársaságoknál például az „Angel” vagy a „Code 300” kifejezés orvosi vészhelyzetre utalhat. Ezek már nem humoros megjegyzések, hanem olyan jelzések, amelyek a személyzet gyors és összehangolt reagálását segítik.
A fedélzeten elhangzó mondatok egy része tehát valódi operatív utasítás. Ilyen például a „Cabin crew, prepare for departure”, amely azt jelzi, hogy a kabinszemélyzetnek fel kell készülnie az indulásra. Az ehhez hasonló rövid, pontos kifejezések célja, hogy a személyzet minden tagja ugyanazt az információt kapja meg, gyorsan és félreérthető körmondatok nélkül.
Amikor az egész személyzetnek egyszerre kell egyeztetnie
A Travelbook például a „Flight attendants all-call” kifejezést említi. Ez egyfajta konferenciahívást jelent a fedélzeten: több fedélzeti telefon összekapcsolódik, hogy a személyzet tagjai egyszerre tudjanak egyeztetni egymással. Az ilyen rendszerek különösen fontosak lehetnek repülés közben, amikor a személyzet tagjai a gép különböző pontjain dolgoznak. Egy nagyobb repülőgépen gyorsan és pontosan kell információt cserélniük, akár egy utas rosszullétéről, akár egy technikai jelzésről, akár az érkezés előtti teendőkről van szó.
A legtöbb utas számára ezek a kifejezések természetesen rejtve maradnak, vagy legfeljebb háttérzajként jelennek meg az utazás során.
A pilóta szerint azonban nem minden furcsa szó mögött kell komoly problémát sejteni. Néha előfordulhat, hogy a személyzet egyszerűen csak finoman jelzi egymásnak: valaki túlságosan kényelmesre vette a repülőutat.
A fedélzeti udvariasság apróságokon múlik: a kartámasz megosztásán, a táska elhelyezésén, a lábtér tiszteletben tartásán. Aki hosszabb úton is figyel ezekre, nemcsak kényelmesebbé teszi az utazást másoknak, hanem elkerülheti, hogy a személyzetnek külön jeleznie kelljen a helyfoglalás miatt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
„A nyolcadik csoda”: egy 4000 km-es csőhálózat a Szahara alatt...
Egy ebéd 1200 forint, egy sör 400 - ebben az országban...
Retró fotókon: így ünnepelték nagyszüleink május 1-jét –...
Hátrahagyta barátnőjét Ausztria legmagasabb hegyén – sorra...
Vérfagyasztó dolgot talált az óceánban a luxus tengerjáró...
