Légszennyezettség: ez a három európai ország felelt meg a WHO határértékeinek
Egy friss jelentés szerint Európa legtisztább és legszennyezettebb városainak listáját alapvetően néhány ország uralja, írja az Euronews. Nézzük, melyek azok a városok, ahol remek minőségű levegő vár, és melyikek azok, ahol érdemes ránézni a légminőségre, mielőtt kültéri programot szervezünk!
Egyre egészségtelenebb a levegő Európában
A vizsgálat 43 európai ország 2303 városát elemezte: az adatok szerint 1182 városban nőtt, míg 886-ban csökkent a szálló por koncentrációja.
Összesen csupán 104 város maradt a WHO által biztonságosnak tartott légszennyezettségi szint alatt,
ami jól mutatja, hogy a légszennyezés továbbra is komoly probléma a kontinensen.
Finnország például kiemelkedően jól teljesít: itt található a legtöbb olyan város, ahol a levegő szennyezettsége az egészségügyi határérték alatt marad. Ennek ellenére az ország egészében még így sem sikerült teljesíteni a WHO szigorú ajánlását. 2025-ben Európában mindössze három ország – Észtország, Izland és Andorra – felelt meg ezeknek a határértékeknek.
Itt találhatók a legtisztább és legszennyezettebb helyek
A legtisztább levegőjű városok listáján Finnország dominál: tízből öt város itt található. Az első helyen az Utö nevű sziget áll rendkívül alacsony szennyezettséggel, de több más finn település is előkelő helyen szerepel. A jó eredmények mögött az alacsony népsűrűség, a kedvező földrajzi adottságok, a szigorú környezetvédelmi szabályozás és a megújuló energiaforrások magas aránya áll.
Izland, Svédország és Portugália is képviselteti magát a lista élén.
Ezzel szemben a legszennyezettebb városok főként Délkelet- és Kelet-Európában találhatók.
Nyolc ország – köztük Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Törökország és Románia – jelentősen meghaladja a WHO által ajánlott határértéket. A legszennyezettebb városok listájának élén a törökországi Iğdir áll, de több más török város is bekerült a top 10-be. Szerbiai és boszniai települések szintén szerepelnek a legrosszabb levegőjű városok között.
A magas szennyezettség mögött több közös tényező áll:
a fosszilis energiahordozók használata, a széntüzelésű erőművek, az elavult fűtési rendszerek, valamint a sűrű közúti forgalom.
Ezeket gyakran súlyosbítják a földrajzi és időjárási viszonyok, amelyek megakadályozzák a szennyező anyagok eloszlását, így azok a felszín közelében rekednek.
A finom részecskék (az úgynevezett PM2.5, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék) különösen veszélyesek, mert a tüdőbe jutva akár a véráramba is bekerülhetnek, és növelik a légzőszervi, szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek kockázatát. A szakértők azt javasolják, hogy a szennyezett területeken élők kövessék nyomon a levegőminőséget, rosszabb értékek esetén maradjanak zárt térben, használjanak légtisztítót, illetve szükség esetén viseljenek megfelelő szűrőmaszkot.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Egyre több a mérges kígyó a szomszédban: erre érdemes...
Gazdagok kérdezték a mesterséges intelligenciát, hová...
1,6 millió forintos fizetést adnak! Köntös-tesztelőket,...
Mesebeli olasz faluban ételt, szállást és fizetést adnak egy...
300 napsütéses nap: az ismeretlen vulkanikus sziget Olaszország...
