Több mint tízéves mélypontra ért a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon
Az Eurostat frissitett adatainak alapján arról ír a mfor.hu, hogy tovább romlottak a korai iskolaelhagyók arányára vonatkozó hazai statisztikák 2017-ben.
A 18-24 évesek között 2016-ban 12,4 százalék, 2017-ben pedig 12,5 százalék hagyta félbe valamilyen okból kifolyólag a tanulmányait. Ilyen rossz értéket utóljára 2006-ban mértek, tehát egy több mint 10 évvel ezelőtti mélypontot ért el a korai iskolaelhagyás. A portál megjegyzi, hogy 2004-ben a mostaninál is rosszabb volt a helyzet: 12,6 százalékos volt a kérdéses arány.
Magyarország ezzel a 12,5 százalékkal az Európai Unió országainak utolsó harmadába került, megelőzve Portugáliát, Bulgáriát, Olaszországot, Máltát és Izlandot, továbbá Romániát és Spanyolországot is, ahol egyébként több mint 18 százalékos korai iskolaelhagyást mértek a 2017-es év során.
A visegrádi országokhoz képest súlyosan le vagyunk maradva
A régiót tekintve még ennél is rosszabb a helyzetünk: az iskolát idő előtt elhagyó diákok a cseheknél 6,7, a lengyeleknél 5, a szlovákoknál pedig 9,3 százalékot tesznek ki. Ráadásul Csehországban és Lengyelországban, de még Romániában és Bulgáriában is javuló trendet mutat a statisztika.
Az unió Európa 2020 stratégiájának egyik fő célkitűzése a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése volt 10 százalékra. A 27 tagállamból 14 már teljesítette a vállalást. A szociokulturális tényezők mellett a kedvezőtlen hazai számokra az is hatással lehet, hogy 2012-ben a kormány 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát, ami hozzájárul a lemorzsolódáshoz.
