Tizenegy óra is juthat egy napra a középiskolákban

Hiába tüntettek tavasszal a diákok a leterheltség miatt, a helyzet nem javult: nem ritka a heti 40 iskolai óra, ami mellé még hozzájön az otthoni tanulás és a különórák, így egy átlagos középiskolás hallgató napjai durvábbak, mint egy dolgozó felnőtté.

Háromszor hét óra, meg háromszor nulladik, és egyszer nyolc óra

– mutatja a budapesti gimnázium végzős hallgatója az órarendjét az RTL Klub Híradójának, és örül, mert a tavalyi még rosszabb volt. Akkor heti három nulladik órája volt, és mindegyik hajnalban induló napra jutott egy hetedik óra is. Ennek a gimnáziumnak a tanulói még szerencsések, náluk ugyanis ragaszkodnak a maximális, 35 órához. A szakgimnáziumok hallgatóinak azonban heti 40 órájuk is lehet, vagy még annál is több.

A Független Diákparlamenthez rengeteg órarend érkezett középiskolás diákoktól, amelyekből kiderül: egy szakgimnazistának akár 11 órája is lehet, egy 9. osztályos gimnazistának kétszer nyolc órája és egyszer 9 órája, de szinte mindenhol van nulladik óra is, és sokaknak dupla testnevelést tartanak a hetedik és a nyolcadik órában. A probléma ráadásul nemcsak az idősebbeket érinti: több kisiskolás órarendjében sem ritka a heti többszöri hat óra.

A csatorna megkereste az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahol közölték: az órarendet az iskolák saját maguk állítják össze. Megjegyezték azt is, hogy “az erősen politikai színezetű akciók helyett a Független Diákparlamentnek is van lehetősége a szakmai párbeszédre, és javaslatokat fogalmazhat meg az új Nemzeti alaptantervről.”