Székkutasi vonattragédia: Hiába hívtam, hogy kibéküljünk, már halott volt a fiam!
Megrázó tragédia történt múlt hét csütörtökön a Csongrád megyei Székkutas vasúti átkelőjében: a vonat elgázolt egy személygépkocsit, amelynek mind a négy utasa a helyszínen meghalt. A mozdonyvezető már hiába fékezett, nem tudta megállítani a szerelvényt, amely több mint 200 méteren át tolta maga előtt az autót, és benne a 17 éves Ricsit és a 18 éves Milánt. A két fiú, akik születésük óta barátok voltak, testvérként tekintettek egymásra, egy ikerpárba voltak szerelmesek, barátnőik szüleivel utaztak már hazafelé. A sorompó is le volt eresztve, a fények is jelezték, hogy jön a vonat, nem értik, hogyan kerülhetett az autó a sínekre egy olyan vasúti átjárón, ahol jól belátható a terep, és korábban még sosem történt baleset.
„ Csak egy búcsúpuszit hadd adhassak a fiamnak!” – ennyit szeretne csak az egyik fiú, Milán édesapja.
„Minden nap elmegyek a patológiára, szeretném látni a fiamat. Nem engednek hozzá, pedig én csak utoljára magamhoz szeretném őt ölelni. Még mindig nem tudom felfogni, ami történt. A baleset előtt nem sokkal volt egy kisebb veszekedésünk, így váltunk el. Vissza akartam hívni Milánt: de hiába hívtam, hogy kibéküljünk, már halott volt a fiam!”
Richárd mesélt a fiáról is a Blikknek: élt-halt a Ladájáért, együtt bütykölték, versenyezni is szeretett volna. Most megvalósítja fia álmát: emléktornát rendez a tiszteletére. Másik fiával a tragédia óta folyamatosan szerelik a kocsit, hogy Milán helyett rajthoz állhassanak a kocsijával.
