Svéd NATO-csatlakozás akadályozása: itt az amerikai válaszlépés
Egy amerikai republikánus szenátor blokkolta Magyarország 735 millió dollár (260 milliárd forint) értékű fegyverbeszerzését, így büntetve, hogy a magyar kormány hosszú ideje nem hajlandó ratifikálni Svédország NATO-csatlakozását – számolt be a Washington Post nyomán a 24.hu.
James E. Risch, a külügyi bizottság egyik vezető tagja szerint, ha Magyarország hozzá akar jutni az amerikai fegyvercsomaghoz, nem szabad megakadályoznia, hogy Svédország a NATO-tagja legyen.
A Washinton Post megkereste a magyar kormányzatot, de nem onnan nem érkezett válasz, míg az amerikai külügy nem kívánta kommentálni a döntést.
Azzal kapcsolatban, mikor szavazza meg a magyar parlament a svédek NATO-csatlakozását, Szijjártó Péter június elején azt nyilatkozta, hogy “a parlamenti képviselők majd mérlegelik, mikor jutnak el oda, hogy a kormány által javasolt ratifikációs szavazást napirendre tűzik”. A külügyminiszter szerint svéd politikusok “bizonyos esetekben megalázó módon beszéltek a magyar emberekről”. Hozzátette: “a magyar demokrácia minőségének a megkérdőjelezése azt is jelenti, hogy a magyar emberek érettségét is megkérdőjelezik, hogy tudnak-e szuverén döntést hozni a saját jövőjükről”. Mint mondta: “Ha ezek a tisztességtelen svéd politikusi nyilatkozatok nem lettek volna, a parlament is könnyebben jutott volna át a szavazáson”.
Svédország több mint egy éve benyújtott NATO-csatlakozási kérelmét már csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta.
Török elnök: Svédország ne várjon más hozzáállást Törökországtól
Svédország egyáltalán ne várjon más hozzáállást Törökországtól a NATO-csatlakozását illetően a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón – jelentette szerdán a török sajtó Recep Tayyip Erdogan török elnök szavaira hivatkozva. Erdogan Azerbajdzsánból hazatérőben a repülőn nyilatkozott török újságíróknak – írja az MTI.
Ankara a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban határozottan kitart álláspontja mellett, hogy
mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg szerinte Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.
Az NTV török hírtelevízió szerdai beszámolója szerint a török államfő az interjúban rámutatott, hogy miközben június 4-én Isztambulban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt, a svéd utcákon “terroristák” demonstráltak. Majd Erdogan aláhúzta: a jelen helyzetben nem állhatnak hozzá pozitívan Svédország felvételéhez a katonai szövetségbe.
Az, hogy Svédországnak elvárásai vannak, nem jelenti azt, hogy Törökország meg is felel nekik – mutatott rá a török államfő, hozzátéve: ahhoz, hogy ezt megtegyék, mindenekelőtt a skandináv országnak kell teljesítenie a feladatát.
Erdogan hangsúlyozta: megmondta Stoltenbergnek, hogy Svédországnak “fel kell számolnia” a PKK ottani ténykedéseit. Ez nem az alkotmány vagy törvény dolga, “mire valók a rendvédelmi szervek?” – hangoztatta a török elnök, és arra szólította fel a svéd kormányt, hogy éljen a rendvédelmi szervek számára biztosított jogokkal.
Címlapkép: AFP
