Sokkal érdekesebb a kapcsolat az ember és a kutyák öregedése között, mint hinnéd

Kubinyi Enikő, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és a Szenior Családi Kutya Program tudományos főmunkatársa lett a L’Oréal és az UNESCO által meghirdetett “A nőkért és a tudományért” ösztöndíj egyik nyertese idén – számolt be a hírről többek között az ELTE,  illetve más lapok is.

A magyar kutatónő szeptember 24-én vette át az elismerést a Magyar Tudományos Akadémián.

A nőkért és a tudományért ösztöndíj-program azzal a céllal született, hogy bátorítsa és elismerje a világ minden tájáról azokat a nőket, akik felfedezéseikkel hozzájárultak a tudományos élet fejlődéséhez. A programot hazánkban 2003 óta rendezik meg, és azóta összesen több mint 40 millió forinttal támogatták a magyar kutatónőket.

Kölyökfarkasok, kutyák és emberi öregedés

Kubinyi Enikő 1994-ben, az alapítás évében csatlakozott ELTE Etológia Tanszékének Családi Kutya programjához. Részt vett az etorobotika első kísérleteiben, amikor robotokat vontak be etológiai vizsgálatokba és kutyaszerű robotokba adaptáltak állatoknál alkalmazott kiképzési módszereket.

A kutató az első magyarországi Farkasprogram részeként kölyökfarkasok viselkedését is kutatta. 2016-ban az ő vezetésével indult el a Szenior Családi Kutya Program, amelynek során idősödő kutyák életét követik nyomon négy éven át, és így közvetetten az emberi öregedést kutatják.

Miért olyan érdekes a kutyák öregedése az emberek szempontjából?

A kutyákban spontán megjelenik a demenciaszerű viselkedés, és ez az, amitől mi emberek a legjobban félünk az öregedés kapcsán. Az ember mindenféle nehézséggel megküzd, ahogy öregszik, de hogyha az agya veszti el a funkcióját, akkor nincs mivel küzdenie. (…) A másik, amit a kutyáknál mindig ki szoktunk emelni: a viselkedési párhuzamok, az élettani hasonlóságok és az a környezet, amiben osztozunk. Emiatt az öregedés során hasonló tényezők hatnak rájuk is, mint ránk, és mellette ott van az a fantasztikusan nagy genetikai változatosság, ami a kutyafajták miatt jellemző a kutyákra

– nyilatkozta a Díványnak az etológus.

Kiemelte: a kutyák öregedésének kutatása azért is fontos, mert elvesztésük érzelmi terhet jelent az ember számára, és a nálunk ötször gyorsabban öregedő ebek jólléte a nyugati kultúrában a legtöbb kutyatartó számára roppant jelentőséggel bír.

Állatorvosok és bioinformatikusok a kutatásban

A Szenior Családi Kutya Program az Európai Kutatási Tanács (European Research Council) fiatal kutatóknak szóló, 1,2 millió eurós támogatásával alakult, hogy egy ötéves projekt keretében viselkedési, genetikai és idegtudományi megközelítésből kutathassák a kutyák öregedését.

Jelenleg 15 kutató és öt hallgató dolgozik velük, zömében biológusok, de van köztük állatorvos, pszichológus, bioinformatikus is.

Atlasz készül a kutyák agyáról

A csoport egy különleges kutya agy- és szövetbankot is megakotott a gazdák által felajánlott, egészségügyi okokból elaltatott kutyák szöveteiből, így molekuláris biológiai vizsgálatokra is lehetőségük van, amely világszinten is újdonságnak számít ezen a területen.

A bankban már körülbelül 200 agy gyűlt össze az elmúlt két évben. Ezek komplett agyak. A komplett testet megkapjuk, és nemcsak agyakat gyűjtünk, hanem vért, gerincvelői folyadékot, valamint rakunk el nyálkahártya-kaparékot is, tehát vannak olyan szöveteink, amelyek – ellentétben az aggyal – élő állatból is gyűjthetők.

Ebben világelsők – rájöttek, a kutyák is úgy álmodnak, mint az emberek

Kubinyi Enikő csoportja az MTA-val és a Semmelweis Egyetemmel karöltve mutatta ki a világon először, hogy a tanulás jelentős mértékben befolyásolja a kutyák alvás alatti agytevékenységét, illetve azt, hogy a kutyák agyában az új ismeretek hasonlóan rögzülnek, mint az emberekben .

Az ELTE online  cikkéből az derül ki, hogy a magyar kutatóknak sikerült bebizonyítani, hogy a már korábban vizsgált kutya-ember párhuzamok a memóriakonszolidáció – vagyis az emlékek alvás alatti megerősödése – és az alvás alatti agytevékenység szintjén is léteznek. Az eredményeiket a világ egyik legfontosabb szakfolyóiratában, a Nature kiadóhoz tartozó Scientific Reportsban publikálták, ami jól jelzi a kutatás jelentőségét, és tudományos elismertségét.

Meglepő összefüggések az ebek és az emberek között

Az ELTE kutatói az állatorvostudomány legfrissebb eredményeit bemutató Frontiers of Veterinary Science folyóiratban közölt kutatása meglepő összefüggéseket tárt az ebek és az emberek demográfiai mutatói között.

A Qubit cikke szerint azt is kimutatták többek között, hogy a kutyák az emberhez hasonlóan a kölyök-, kamasz-, felnőtt- és időskor stációit járják be, és a traumatikus eseményeket átélt egyedek nagyobb valószínűséggel szenvednek egészségügyi problémáktól.

Traumatikus események a kutya esetében olyanokat jelentenek, mint például a menhelyre kerülés, az új gazda, a súlyos sérülések, de még a gazda családjában történő szerkezetváltozás, tehát születés vagy halál is komolyan kihat rájuk.

A szerzők egy szomorú megállapítást tettek a magyar mintában felmért kutyákról: jelentős részük átélt ilyen traumatikus eseményeket, életminőségük és egészségi állapotuk ebben a tekintetben is a humán viszonyokat tükrözi.

Érintőképernyős tréninggel lassítják az idős kutyák szellemi leépülését

Az MTI legutóbbi beszámolója arra tér ki, hogy az élethosszig tartó tanulás nemcsak az emberek, hanem a kutyák számára is kiemelt jelentőséggel bír.

A tanulás növeli a motivációt, így kizökkenti őket az idős korra gyakran jellemző apátiából. A rendszeres mentális stimuláció, amelyet egy érintőképernyős tréning segítségével végzett a Szenior Családi Kutya Program és a bécsi Állatorvosi Egyetem Messerli Kutatóintézete, segíthet lassítani az öregedés során jelentkező szellemi leépülés természetes folyamatát.

Ahogy a kutyák idősödnek, a gazdák egyre kevesebb kihívással állítják szembe őket, csökkentik a foglalkozások, tréningek számát és intenzitását. Ennek az a következménye, hogy az idős kutyákat alig érik pozitív mentális hatások

– fejtette ki Lisa Wallis, a tanulmány első szerzője.

Az érintőképernyő segítségével végzett játékos tréning a fizikai megterhelést jelentő tréninget egyszerű, jutalmazással kombinált számítógépes gondolkodtató feladatokkal váltja ki. Az érintőképernyő használatának elsajátítására az ebeknek természetesen szüksége van némi előzetes képzésre, de rögtön megszállot játékossá válnak, amint megtanulják az eszköz használatát.

Olyan egyszerű, érintőképernyős feladatokat, amelyek megoldása után jutalomfalat jár, még az idős kutyák is nagy lelkesedéssel végeznek

– mondta Kubinyi Enikő.

Kubinyi Enikő nemcsak az egyik legsikeresebb magyar női kutató, hanem egy kétgyermekes édesanya is

Amíg kicsik voltak, én sem tudtam dolgozni, mint bármelyik másik anyuka. Ez közismert probléma. (…) Az én koromban egy férfi kutató már eredményesebb szokott lenni. A gyerekek mellett nagyon jó, hogy rugalmas a munkaidő, és nagyon támogató a közeg. Fantasztikusan sok segítséget kaptam a nagyszülőktől és a férjem is nagyon támogatott ebben. Nem az a tipikus férfi, nincsenek otthon férfi és női munkák, ugyanúgy végzi a házimunkát és viszi a gyerekeket, ha kell. De már nagyok, 15 évesek a lányok, a fiam pedig 8 éves

– magyarázta Kubinyi, aki egyébként pont egy olyan természettudományos területet választott, ahol fordított a nők aránya.

Jól látszik, hogy ide kutyázni főleg nők jönnek. Tízből 7 vagy 8 nő. De ha az ember bemegy egy senior értekezletre, akkor növekszik a férfiak aránya

– vázolta a helyzetet.