Országszerte megemlékeznek a nemzeti gyásznapról

Startlap - Startlap
Koszorúzással, gyertyagyújtással, beszédekkel és emlékkoncerttel is tisztelegnek a mártírok előtt.

Számos megemlékezést, koszorúzást, mécsesgyújtást tartanak ma országszerte az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 62. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon – írja az MTI. November 4-én az 1956-os események áldozataira emlékezünk, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította ezt a napot nemzeti gyásznappá.

A Kossuth Lajos téren, a Parlament előtt kezdődnek a központi rendezvények, amelynek során először a hagyományoknak megfelelően katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország lobogóját. Ezután a Rákoskeresztúri új köztemető nemzeti gyászparkjában tartanak megemlékezést, ahol Trócsányi László igazságügyi miniszter mond beszédet.

Ezt követően a Kisfogházban koszorúznak, továbbá leleplezik Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítójának és örökös elnökének emléktábláját. Ezen alkalomból Boross Péter korábbi miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet.

Délután a XVIII. kerületi Hargita téren álló 1956-os emlékműnél emlékeznek. Este a Szent István-bazilikában emlékkoncertet tartanak, és fényfestéssel is megidézik a mártírok emlékét. Egész nap gyertyagyújtással tiszteleghetnek az emlékezők az áldozatok előtt a Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál.

A Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál is egész napos protokollmentes megemlékezést tartanak. A KDNP II. és XVI. kerületi szervezete, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány és a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ “Építsünk hidat” címmel tart közös megemlékezést 1956 fiatal mártírjairól előbb Mansfeld Péter szobránál, majd a Tóth Ilona szobornál.

1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, majd fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom fegyveres szabadságharccá változott, miután bevonták a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokat. November 4-én hajnalban, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította függetlenségét és felmondta a varsói szerződést, a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, és a nagyobb városok ellen. A főváros védői felvették a harcot.

Ez is érdekelhet

képcím

Ilyen volt az oktatásügyi tüntetés Budapesten

képcím

Október 23: a politikai pártok megemlékezései

képcím

Orbán Viktor 1956-os ünnepi beszédében Brüsszel rossz...