Novák Katalin az új köztársasági elnök
A köztársaságielnök-választáson 195 képviselő vett részt, az urnában 193 szavazólapot számoltak össze. Az érvénytelen szavazatok száma 5.
A 188 érvényes szavazatból Novák Katalin 137, Róna Péter 51 szavazatot kapott.
Az Országgyűlés megállapította, hogy a szavazás érvényes és eredményes volt. Magyarország új köztársasági elnöke Novák Katalin.
A Fidesz és a KDNP képviselői Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli minisztert, míg az ellenzéki frakciók Róna Péter közgazdászt jelölték a tisztségre.
A köztársasági elnököt az Országgyűlés titkos szavazáson választja meg, amely többfordulós is lehet. 2022-ben azonban nem lesz második forduló, mivel az alaptörvény szerint az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának, 133 képviselőnek a szavazatát megkapta.
Az államfőt öt évre választja az Országgyűlés, mandátuma legfeljebb egyszer hosszabbítható meg.
A jelenlegi köztársasági elnök, Áder János mandátuma május 10-én jár le, Novák Katalin akkor foglalhatja el a legmagasabb állami tisztséget.
A köztársaságielnök-választás megkezdése előtt a jelölteknek lehetőségük volt egy-egy 15 perces beszédet mondani a parlamentben.
Az alaptörvényt betartja és betartatja Novák Katalin
A Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje az államfőválasztást megelőző beszédében kijelentette: az alaptörvényt betartja és betartatja, nem az alkotmányos rend lebontásán, hanem annak őreként annak fenntartásán fog munkálkodni. Azt mondta, felkészült az előtte álló embert próbáló feladatra. Neki minden magyart képviselnie kell – rögzítette.
Úgy fogalmazott, amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család. Szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem leszek hajlandó lemondani – idézi Novákot az MTI.
Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszország által indított háborút. A magyarok békét akarnak, mi nők nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, mert békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni – mondta.
Róna Péter nemzeti megbékélést szorgalmazott
Nemzeti megbékélést szorgalmazott az Országgyűlés előtt elmondott beszédében Róna Péter, az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje. Hangsúlyozta: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül. És megbékélés nélkül nem lesznek demokratikus intézmények. Szerinte ehhez az alapoknál kell kezdeni, azzal, hogy minden magyar szavazata pont annyit érjen, mint bármelyik másiké. Az nem elfogadható, hogy a mindenkori kormánypártra leadott szavazat az ellenzékre leadott másfélszeresét éli. Az nem lehet, hogy ez egyik könnyel eljut szavazni, a másik meg nem – sorolta. Az végképp nem lehet, hogy harminc állig felfegyveztett kommandós betörjön egy szegényeket ápoló jótékonysági alapítvány munkahelyére – hozta szóba Iványi Gábor lelkész alapítványának NAV-ellenőrök általi lerohanását. Ezzel Róna Péter mintegy azt a gesztust gyakorolta, hogy játékba hozta azt a szereplőt, akinek a neve az egyesült ellenzék lehetséges köztársaságielnök-jelöltjeinek között is szerepelt – írja a 24.hu.
A politikus bírálta az alaptörvényt, amely minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, “ezzel kecskére bízza a káposztát”, és kijelentette: Szent István óta társadalmi megegyezés van abban, hogy mi, magyarok, a nyugathoz kívánunk tartozni. Róna Péter arra is rámutatott, hogy anyagi jólétünket az európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk. Miért kellene mindezt kidobni az orosz diktátor barátságáért? – tette fel a kérdést. Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat – zárta szavait.
Ez volt a jelenlegi összetételű parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülése.
Címlapkép: Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én. (MTI/Máthé Zoltán)
