Nevezzük a klímaváltozást az igazi nevén: az emberi faj vége közeledik
Két évvel ezelőtt egy fokvárosi tudományos konferencián érdekes javaslat hangzott el: zárjuk le hivatalosan is a holocént, és az 1950-es évektől kezdődő korszak legyen egy új földtörténeti kor, az antropocén. Antropo-, vagyis emberi, hiszen már régóta az emberi faj az úr a Földön, de sajnos roppant rossz gazdák vagyunk – írja a 444.hu.
Az elmúlt három év a feljegyzések szerint az emberiség történetének legmelegebb évei voltak, és az idei még ennél is forróbbnak ígérkezik. Mégis a fülünkön folynak ki az olyan kifejezések, mint a globális felmelegedés, meg a klímaváltozás, monoton futnak rajtuk tovább a szemek. De az utóbbi időben publikált kutatások szerint ezeket a szép szókapcsolatokat máshogy is megfogalmazhatjuk, mégpedig úgy, hogy az általunk ismert világ vége közeledik.
A brutális hőhullámok már itt vannak
Amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy a Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Franciaországban, Svédországban és az USA-ban pusztító erdőtüzek milyen nagy sebességgel terjedtek, hiszen az erdők is egyre rosszabbul viselik a növekvő hőmérsékletet.
A meleget az emberek sem bírják jól, több százan haltak meg világszerte a kánikula miatt. Egy új kutatás jóslata szerint 2050-re 21-28 ezerrel, 2090-re pedig 28-65 ezerrel nőhet a súlyos túlmelegedéssel kórházba kerülő betegek száma, amennyiben nem sikerül csökkenteni a klímaváltozás mértékét – írja a phys.org.
A hőségnek a kutatók szerint nemcsak a testi, hanem a pszichés következményei is durvák. A Nature Climate Change szaklapban júliusban publikált tanulmány szerzői több évtizedre visszamenőleg elemezték a hőmérsékleti és az öngyilkossági adatokat, amelyeknek alapján megállapították: a klímaváltozás miatti felmelegedésnek köze lehet az amerikai és mexikói öngyilkossági ráta emelkedéséhez.
Azt már korábban is tudtuk, hogy az erőszak és a forróság kéz a kézben jár, az viszont újdonság, hogy a meleg időjárás az önsértő hajlamokat is növeli. A kutatók szerint a havi átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokos emelkedése az Egyesült Államokban 0,7, Mexikóban pedig 2,1 százalékos növekedést hoz az öngyilkossági rátában. Így a klímaváltozás hatására 2050-ig 9-40 ezer plusz öngyilkosság történhet a két ország területén.
Olyan mértékű a felmelegedés, hogy már a sarkvidékeken is futótüzek pusztítanak
Tíz év alatt csaknem tízszeresére nőtt a sarkvidéki futótüzek száma Oroszországban, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) két műholdja mintegy 10 ezer “forró pontot” mutatott ki az orosz sarkvidéken ebben az évben augusztus elejéig – közölte az MTI a The Daily Telegraph alapján.
A futótüzek a globális szén-dioxid-kibocsátás negyedéért felelősek, az északi-sarkkörön túli tüzek azonban különösen veszélyesek a korom miatt, amely gyakran a sarkvidéki jégen ülepszik le, felgyorsítva ezzel az olvadást. Az orosz hatóságok sokszor nem oltják el a tüzeket a szépítően csak “kontrollzónaként” emlegetett, a településektől messze eső területeken, jórészt anyagi okok.
A párizsi klímaegyezmény elfogadása már édeskevés
Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként. Ha az “üvegház Föld” klíma hosszú távon rögzül, globálisan 4-5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint pedig 10-60 méterrel lesz magasabb, mint napjainkban – közölte az MTI egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya alapján, amely az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) jelent meg.
A légkörben lévő szén-dioxid, illetve más üvegházgázok átengedik a Nap földfelszínt melegítő elektromágneses sugárzását, és gátolják a hőleadást, ami egy bizonyos mértékig nagyon jó, hiszen egyenletes meleget nyújt, egy pont után azonban túl meleg lesz már a bolygó lakóinak.
A vezető politikusok nagy része el is fogadta a párizsi klímaegyezményt, amely limitálja az üvegházgázok kibocsátását, és megszabja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius fok alatt kellene tartani. De világ két legnagyobb széndioxid-kibocsátója nem írta alá az egyezményt: Kína és Donald Trump nem hajlandó kötelezettséget vállalni. A fent említett kutatás szerint már ez is teljesen mindegy lehet.
Az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás a Földön uralkodó hőmérséklet nem egyedüli meghatározója. Tanulmányunk azt vetíti előre, hogy az ember előidézte 2 Celsius-fokos globális felmelegedés hatással van a Föld más rendszereire is, ami további felmelegedést generál, még akkor is, ha leállítjuk az üvegházhatásúgáz-kibocsátást
– közölték a szerzők, akik szerint bizonyos nagy természeti rendszerek dominóhatást idézhetnek elő: ha az egyik elem eldől, bedönti a többit is, vagyis egy kisebb hőmérséklet-növekedést is helyrehozhatatlan mértékűvé többszörözhetnek.
Abban a pillanatban, amikor a bolygó velünk, emberekkel együtt válik az üvegházhatású gázok kibocsátójává, akkor, ahogy el lehet képzelni, a dolgok nagyon gyorsan kezdenek el gyorsulni a rossz irányba
– nyilatkozta a Live Science magazinnak Johan Rockström, a tanulmány egyik társszerzője, a Stockholmi Egyetem munkatársa.
Egy ilyen dominó a sarkvidéki fagyott talaj: az északi félteke szárazföldjének nagyjából negyedét állandóan fagyott talaj borítja, amely ha felenged, akkor a benne lévő metán és egyéb széngázok is kiszabadulnak, gyorsítva a felmelegedést.
Az erdőírtás egy másik ilyen komponens: egy elpusztult fa már nem tud szén-dioxidot megkötni, és ha ráadásul erdőtűzben, vagy a kályhában ég el, akkor a benne megkötött szén-dioxid is a levegőbe jut. (Az ugyanis egy tévhit, hogy a fával való fűtés az üvegházgáz-kibocsátás szempontjából semleges, mondván a növény természetes lebomlásával ugyanúgy a légkörbe jut a szén-dioxid. Egyrészt egy fatörzs természetes körülmények között több évtized alatt bomlik le, és ráadásul a jelentős része a talajba kerül.)
A sarki jégtakarók olvadása szintén dominóként működik: a jég és a hó világosabb a tengervíznél, így jobban visszaveri a fényt, ha viszont a napsugarak jég és hó helyett tengervízre vetődnek, akkor az több hőt nyel el belőlük, így még jobban melegíti a Földet, és persze ezzel a körülötte lévő jeget is, ami aztán víz formájában megint több hőt nyel el – ezért is melegednek a sarkvidékek a bolygó többi részénél gyorsabban.
Az Északi-sarkvidéket borító nyári jégtakaró 1980 és 2016 között területe a felére zsugorodott, a jég térfogata pedig a negyedére. Ha ez a tendencia marad, akkor a Jeges-tenger 2040-re nem lesz méltó a nevére, mivel eltűnik belőle a jég.
Ha a grönlandi jég is megolvad, benne az édesvízkészlet 10 százalékával, akkor a tengerszint emelkedése jóval meghaladja az előrejelzéseket, több száz város kerül teljesen víz alá, az óceánok felhígulása által megváltozó tengeráramlatok hatására pedig átalakul az időjárás is: az uralkodó szelek lelassulnak (az utóbbi 30 évben is azt tették), aminek hatására megváltoznak a légköri futóáramlatok is, ez további hőhullámokat és meglepetésszerűen, szokatlan helyeken lecsapó szokatlan időjárási tényezőket eredményez majd.
A melegedő óceánokban pusztuló korallok is sokat szerepeltek a sajtóban, és nem véletlenül: a légköri oxigén jelentős részét a korallzátonyokba tömörülő élőlények bocsátják ki, a melegedés hatására elsorvadó korallzátonyokkal együtt tehát a fotoszintetizáló algáknak is búcsút mondhatunk.
A dinoszauruszok kihalása óta nem volt olyan tömeges kihalási esemény, mint ami az “antropocén” korban zajlik
Több kutatás egybehangzóan állítja: a növényvédő szerek mellett a felmelegedés a felelős a tömeges méhpusztulásokért is, amely akár globális éhínséget idézhet elő, hiszen a méhfajok az egyik legfontosabb beporzók, így velük együtt az általuk beporzott növények is megszűnnek létezni. De ha nem is tűnnek el teljesen, a populációik csökkenése és az éghajlatváltozás a terméshozamok csökkenését, és ezáltal az élelmiszerek jelentős drágulását ígéri. És természetesen nem csak a méhek vannak veszélyben.
Míg a mikrobák képesek gyors adaptációra és változásra, addig az emlősöknek évmilliók vagy százezrek kellenek ehhez. Ez az, ami igazán aggasztó
– nyilatkozta a Guardiannek Richar Kock brit biológus, aki a tatárantilopok pusztulását kutatja. A szajgaként is ismert fajnak a kazah pusztákon több ízben egyik évről a másikra sok tízezer egyede pusztult el, újra és újra a kihaláshoz közel sodorva a tatárantilopot. Kock és társai megtalálták, hogy mi húzodik a párosujjú patás tömeges kihalási eseménye mögött: a nagy meleg kedvez a tatárantilopokban amúgy normális esetben teljesen ártalmatlanul élő Pasteurella multocida baktériumok kóros elszaporodásának, ami a véráramba kerülve gyakorlatilag vérmérgezést okoz az állatokban.
Adam Siepelski, a University of Arkansas evolúcióbiológusa szerint a tömeges kihalási események 25 százaléka a klímaváltozásnak köszönhető.
Az atomerőművek sem szeretik a meleget
Ironikus módon az emberi tevékenység okozta klímaváltozás többek között éppen a klímabarát energiaforrások fenntarthatóságát sodorja veszélybe – írja a Quartz. A lap a hónap elején jelezte, hogy több európai atomerőmű kénytelen leállni, de legalább a termelést csökkenteni a hőség miatt.
A többi hőerőműhöz hasonlóan az atomerőművekben az áramtermeléshez használt turbinákat gőz hajtja, amely a kondenzátorban lecsapódik, mielőtt újra a gőzfejlesztőbe jut. A kondenzátor hűtésére használt vizet az erőművekhez közeli természetes vizekből nyerik, amelyek a nagy meleg miatt maguk is felmelegedtek, így az erőművek a felhasznált vizet olyan forrón tudnák visszaengedni a tavakba és a folyókba, hogy azzal megfőznék az ottani élővilágot.
A perui gleccserek majdnem fele veszett el 40 év alatt
A globális felmelegedés erőteljesen pusztítja a dél-amerikai Andok hegyvonulat gleccsereit. Peru déli része már három közepes méretű gleccserét elveszítette, ami a környező közösségeknél vízhiányhoz és a városba vándorlás folyamatának erősödéséhez vezetett. Az ország gleccserei különösen érzékenyek a hőmérséklet emelkedésére, mivel az Andok a trópusokhoz közel terül el.
Egy fokos hőmérséklet emelkedés 300 kilométerrel északra tolja a hagyományos mérsékelt övi növények termelési határát
A fenti adat a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Fórián Zoltán agrárközgazdász szájából, aki a klímaváltozás mezőgazdasági hatásairól beszélt. A szakember szerint a jövőben technológiafejlesztéssel, szárazságtűrő fajták termesztésével és az öntözés javításával csökkenthető az időjárástól való függés – írja a hirado.hu.
Évente közel egy görögországnyi erdő tűnik el
Ennek döntő részét művelés alá vonják. A Föld termőterületeinek 36 százalékán állati takarmányt, 9 százalékán pedig üzemanyagot állítunk elő, emellett rengeteg erdőterületből legelő lesz. A FAO szerint a legelőkkel együtt a mezőgazdaság által használt földterület 80 százaléka hús- és tejállatokat etet.
A mezőgazdaság, de legfőképp az állattartás ráadásul a teljes üvegházgáz-kibocsátás 24 százalékáért felelős, vagyis majdnem annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a teljes energiaszektor.
A kutatók egy része szerint már nem tehetünk semmit az emberi faj közelgő kihalása ellen
Az optimistább klimatológusok, mint például Johan Rockström szerint még van remény. A svéd tudós három területet jelöl meg, ahol azonnali radikális változatás kell: el kell tüntetni az energiaszektorból a szenet és a szénhidrogéneket, azonnal meg kell állítani az erdőirtást és növelni kell az erdőterületeket, valamint új technológiákat kellenek a szén-dioxid megkötésére.
Ezen kívül fontos lépés lenne a globális népességnövekedés megállítása, ami főleg Afrikában és Ázsiában jelentős, valamint a műanyagok használatának visszaszorítása.
Több társadalomtudós szerint a politikusok úgysem fognak szembeszállni a gazdasági lobbival
És ráadásul az emberek sem azzal foglalkoznak, mi fog történni a bolygón pár évtized múlva, sokkal inkább az a fontos nekik, hogy finomakat egyenek és kényelmesen éljenek. Ha pedig mégis sikerülne a változás, az a mai fogyasztói kapitalizmus végét jelentené, ami korántsem lenne fájdalommentes.
