Nagy bejelentést tett a Kúria a devizahitelek ügyében
Átfogó vizsgálatot indít jövőre a Kúria a devizahiteles ügyek kapcsán – írja a Magyar Idők. A hírt Wellmann György, a testület polgári kollégiumának vezetője jelentette be a legfőbb ítélkező fórum évértékelőjén csütörtökön.
Wellmann elmondta, hogy az év első felében – az egyes ügyek tapasztalatai alapján – a devizahiteles pereket tanulmányozó kúriai konzultatív testület egyebek mellett azt tanulmányozza majd, hogy mit tartalmaztak az egykori hitelek kapcsán kiállított kockázatfeltáró nyilatkozatok és az árfolyamkockázatról szóló, annak idején megszövegezett tájékoztatók. Ugyanakkor bekérik az ország bíróságaitól majd azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben azért mondta ki valamely devizahitel-szerződés semmisségét jogerősen az ítélkezés, mert az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő.
A polgári kollégium vezetője arról is beszámolt, hogy a Kúriára érkezett 1175 ügy harmadát teszik ki a devizaalapú kölcsön- és lízingügyek, és mint mondta, az Európai Unió Bíróságának szeptemberi ítélete sok tekintetben megerősítette a Kúria eddigi gyakorlatát ezekben az ügyekben.
A kollégiumvezető kitért arra is, hogy az Európai Unió bírósága előtt jelenleg fél tucat magyar devizahiteles ügy van, így elképzelhető, hogy a luxembourgi ítélkező fórum hamarosan újabb iránymutató döntést hoz – írja a lap.
Van összhang
November közepén a devizahitelesek szempontjából rossz hír érkezett az uniós bíróságról, amely megállapította, hogy összhangban vannak az uniós joggal azok a magyar jogszabályi rendelkezések, amelyek módosítják a devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása érdekében.
A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint Nils Wahl főtanácsnok indítványában kiemelte, az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával.
Az uniós irányelvvel tehát nem ellentétes az a magyar jogszabályi rendelkezés, amely a tisztességtelenségtelen szerződési feltételek eltávolításával a fogyasztói szerződést hatályban tartja – mutatott rá a svéd főtanácsnok.
Október elején több magyar devizahiteles keresetét is elutasította az Európai Bíróság – írta a hvg.hu. A devizahitelesek azt szerették volna elérni, hogy az Európai Bizottság nyújtson betekintést azokba a vizsgálati papírokba, amelyek alapján nem indított eljárást Magyarország ellen – ezzel pedig hallgatólagosan beleegyezett a devizahitel-szerződések jogszabályokkal történő módosításába.
