Matolcsy keményen bírálta az Orbán-kormányt: "már a szankciók előtt elindult a negatív gazdaságpolitikai fordulat"
A 2021-es évben negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány, “eleresztette az egyensúlyt”, és utána jött 2022-ben a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások, de már előtte, 2021-ben elindult a negatív gazdaságpolitikai fordulat – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MNB 2021-es üzleti jelentését ismertetve az Országgyűlés szerdai ülésén.
A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat. “Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben” – mondta Matolcsy György. Hozzátette, még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek-e módosítani. Elvileg igen, mert megtették korábban többször is, de még most nem látható – értékelt.
Matolcsy György azt mondta: vannak, akik felvetik, hogy a jegybank elnöke sértődött, frusztrált, “összeveszett a miniszterelnökkel”. Azonban ez nem így van, “elvi ellentét van a kormány és a jegybank között” – jelentette ki. Hozzáfűzte: az MNB-nek kötelessége az infláció elleni küzdelem és ehhez várja a kormány segítségét.
“Jeleztük előre”
Matolcsy György felidézte: 2010 és 2013 között Magyarország a gazdaságpolitika fordulatával végrehajtott egy nagyon sikeres reformprogramot, beállították a költségvetés egyensúlyát, új adórendszert vezettek be, valamint célként tűzték ki egymillió új munkahely megteremtését 10 év alatt.
Közölte: 2019-ben az MNB – nem sok sikerrel – előre jelezte, hogy visszatérnek a hetvenes évek, amikor árrobbanás – mégpedig energiaárrobbanás és a nyomában egy sor más területé is -, recesszió, válság, nagyon erős inflációs nyomás, stagfláció lesz. “Jeleztük előre, bekövetkezett” – fogalmazott.
Megjegyezte: 2021 elején elemzéseikkel arra jutottak, hogy nemcsak hogy visszatér az infláció, hanem tartós lesz, “tartós és magas szinten tartós”. Elmondta: ezért az MNB teljes monetáris politikai fordulatot hajtott végre, de
amíg a jegybank “kötelezően rálépett a fékre, addig a kormány nem kötelezően rálépett a gázra”.
Matolcsy György emlékeztetett: korábban, a koronavírus-járvány idején sikeresen kezelte a válságot együtt a kormány, a jegybank, a bankrendszer, az üzleti szektor és a családok, a válságkezelést tizennégy hónap alatt megoldották.
Azt mondta: miután volt egy sikeres évtized, és miután sikeresen kezelték a Covid-válságot, az MNB “teljes mellszélességgel ráfordulhatott az új válság megelőzésére, az infláció kezelésére”. A kormány azonban nem így gondolta, és ezzel a korábbi évtized sikere, az egyensúlyi növekedés megbomlott – tette hozzá.
Két erős kihívás
Úgy vélte, jelenleg Magyarország két nagyon erős kihívás előtt áll: az egyik a felzárkózási kihívás, a másik pedig az inflációs.
Kifejtette: a felzárkózási kihívás azt jelenti, hogy míg 2019-ig egy sor országot megelőzött Magyarország, mostanra több visszaelőzte. Sok mindent megoldottak a 2010-es évtized elején, de utána “reformsivatag” alakult ki, reformok nélkül azonban nincs fenntartható növekedés – jelentette ki.
Matolcsy György kiemelte: bár az MNB elemzéseivel szeretett volna “a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, ez nem történt meg”.
Az MNB elnöke tanulságként említette, hogy a múlt stratégiai hibái akár tíz évre is árnyékot vetnek, hogy világos célt kell kitűzni, hogy az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel, valamint hogy a régiók együtt mozognak.
(MTI)
Címlapkép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke előterjesztőként felszólal az MNB 2021. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az MNB 2021. évről szóló határozati javaslat együttes általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 8-án. (MTI/Kovács Attila)
