Majdnem minden harmadik magyar a létminimum alatt él
A Policy Agenda az elmúlt két évhez hasonlóan 2018-ban is közzétette a tavalyi évre vonatkozó létminimum értékeket, és idén először az úgynevezett társadalmi minimumot is meghatározta. A Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából készített tanulmány szerint a 2017-es egy főre jutó létminimum összege 90 450 forint volt, alig több a 2016-os év 88 619 forintjánál.
A Policy Agenda létminimuma nem egy szegénységi küszöb, hanem egy olyan összeg, amely a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítésére elég, vagyis az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi, de bármilyen váratlan kiadásra, például egy kisebb háztartási gép cseréjére már nem biztosít fedezetet.
A felmérés szerint 2017-ben a magyar háztartások 25 százaléka élt a létminimum alatt, s mivel ezen háztartások nagyobb létszámúak a létminimum felett élőkénél, így a magyar társadalom 30%-a él olyan háztartásban, amelynek bevétele nem éri el a létminimum összegét.
Az intézet által idén közzétett régi-új mérőszám, a társadalmi minimum is egy szerény fogyasztási szintet jelent, ami “az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak”, valamint ez az összeg már némi tartalék felhalmozására is lehetőséget biztosít rendkívüli események idejére.
A 2017-es évben az egyfős háztartás társadalmi minimum értéke 117 720 forintra jött ki, az aktív korú háztartás két felnőtt és két gyermek esetében pedig 341 388 Ft ez az összeg. Ezek alapján 2017-ben a magyar háztartások 48%-a tartozott a társadalmi minimum alatt élők közé, ami számításaik szerint a lakosság 53 %-át jelenti, tehát minden második magyar embernek komoly problémát okozna bármilyen váratlan kiadás, példul ha elromlik otthon egy kisebb háztartási gép.
