Lázár: nem mini-Dubaj, hanem maxi-Dubaj épülne Rákosrendezőn

Egy új, milleneumi városközpont létrehozása a cél Budapesten – erről beszélt Lázár János sajtótájékoztatón hétfőn.  Az építési és közlekedési miniszter  elmondta, azt a feladatot kapta a kormánytól, hogy tegyen javaslatot arra, létezik-e olyan, állami kézben lévő terület Budapesten, aminek a fejlesztésével ez a cél megvalósítható.

Lázár azt mondta, a MÁV rendelkezik ilyen területtel, méghozzá Rákosrendezőn, ez a terület döntő részben a magyar állam a tulajdona.
A tervek szerint ezen az 1,3 millió négyzetméteres, kihasználatlan területen épülne fel az új városközpont, az Andrássy út meghosszabbításával.

Lázár azt is hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök kikötése, hogy középszerű projekt nem épülhet Budapesten,

így nem mini-Dubajt építenének, hanem maxi-Dubaj lesz, ha megépül. 

A kormányfő másik elvárása Lázár szavai szerint, hogy ha ide építenek valamit, annak magyar építészetnek kell lennie. A harmadik elvárás, hogy egyszerre kell közösségi célt szolgálni, másodrészt a magánérdekeket érvényesíteni. “Csak olyat építhetünk, ami a budapestiek számára elfogadható és támogatható. Amit ide építünk, ahhoz meg kell nyernünk a főváros, a kerületek, Budapest teljes támogatását” – fogalmazott Lázár. 

A projekt természetesen komoly anyagi forrást igényel. Lázár azt mondta, az 1,3 millió négyzetméteres területet több részre osztanák, 300-350 ezer négyzetméterre van szüksége a kötöttpályás közlekedésnek a továbbiakban, így 900 ezer négyzetméteren jöhet létre a fejlesztés, ebből mintegy 60-65 hektárt építenének be, 25 hektáron közpark létesülne.  A miniszter úgy fogalmazott, mintegy 20 milliárd forint lenne a terület szennyezéstől való mentesítése – jelenleg illegális hulladéklerakóként is “működik” – , és 400 milliárd forintot kell invesztálni a közösségi célok megvalósítására. A kormány a következő menetrendet fogadta el: a magánrész kialakításához magántőke bevonására van szükség, ennek jegyében egy államközi megállapodás van folyamatban.  Elmondta, hogy a világ legfontosabb ingatlanfejlesztőivel zajlanak a tárgyalások, a külföldi befektetők mintegy 5 milliárd euró értékű fejlesztést terveznek a jelenleg állami tulajdonban lévő területen. Az állam vállalta, hogy mintegy 1 milliárd euró értékben hajt végre infrastrukturális beruházásokat – emlékeztetett. 

Korábban írtunk arról, hogy a hvg.hu kormányközeli értesülései szerint az új budapesti negyed különlegessége egy 220-240 méter magas felhőkarcoló lenne, ami nagyjából olyan magas, mint a varsói Kultúra és Tudomány Palotája vagy a bécsi Donau City Tower 1. 

Újságírói kérdésre, miszerint lehet-e felhőkarcolót építeni a projekt részeként, Lázár úgy fogalmazott,hogy

továbbra is tájsebnek tartja a MOL-tornyot, ezzel az ősbűn megszületett.

Társadalmi vitát érdemel, hogy kell-e további magasházakat építeni a fővárosban, de maga a beruházás többről szól, mint egy felhőkarcoló, fontosabb a városfejlesztési aspektusa.  A beruházás nagy fejlesztést jelent, új pályaudvart kell építeni, a kisföldalatti vonalát meg kell hosszabbítani, mintegy négy-öt közösségi közlekedési csomópontot fejleszteni.

A kormány várakozása szerint a megállapodás 2024 második felében, államközi szerződés keretében jöhet létre, a projekt az évtized végére be is fejeződhet.

Címlapfotó: MTI/Lakatos Péter