Így született meg a legendás Bonanza jel
Kovács Ákos 1968. április 6-án született budapesti jogászcsaládban.
Zenei karrierje 1987-ben kezdődött a Csillag születik című Pesti Műsor által szervezett tehetségkutató versenyen. Ekkor még, mint Ede és a Bonanza Banzai állt Kovács Ákos és Hauber Zsolt a színpadon. A megmérettetés nem hozott nagy sikert, de Fábián Tibor az együttes későbbi menedzsere itt figyelt fel a formációra. A két tehetséges fiú mellé Tibor szervezte be Menczel Gábort, így lett teljes a mára már legendás trió, amelyben Ákos az éneklés mellett dalszövegíróként és zeneszerzőként is dolgozott.
A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége által alapított Arany Zsiráf-díjak első átadásakor három kategóriában is nyertek (Az év koncertje, Az év popzenekara és Az év poplemeze).
A Bonanza jel úgy született, hogy a nyomtatot sajtóban hol „J”, hol „Y” betű került a nevük utolsó betűjének helyére, így Ákos ötlete alapján egyesítették a két írásjelet, így keletkezett a jól ismert ikon.
Ákos 1993-tól szólókarrierbe kezdett. Első önálló albuma, a Karcolat, melynek nemcsak zeneszerzője és szövegírója, hanem producere és kiadója is volt, aranylemez lett. Az angol nyelvű változat So Much Larger címen jelent meg és abban az évben a U2 előtt léphetett fel a Népstadionban.
Szinte évente jelentetett meg új nagylemezt. Első koncertalbuma, az Élő dalok 1996-ban, első remixalbuma, az ÚjRaMIX a következő évben, első válogatáslemeze, az Ismerj fel 1999-ben jelent meg. Eddig huszonegy magyar nyelvű és hat angol albumot készített.
Az éneklés mellett gitáron, basszusgitáron, szintetizátoron és dobon játszik. Számos országjáró turnéja volt, fesztiválok rendszeres fellépője, az összes jelentős hazai koncertszínpadon megfordult már. Fellépett Londonban, Groningenben, Barcelonában, Moszkvában, Rómában, Párizsban, Amszterdamban, Erdélyben, Felvidéken és Brüsszelben is.
Eszenyi Enikő felkérésére 1995-ben zenét írt Bertolt Brecht Baal című darabjához a Vígszínházban, 1998-ban a Madách Színházban az Oliver! című musical egyik főszerepét játszotta. A következő évben elkészítette a Tarzan című Disney-film Phil Collins-dalainak magyar fordítását és Leslie Mandoki müncheni stúdiójában énekelte a számokat lemezre. Az ExperiDance társulat Revans című táncprodukciójában 2003-ban a Nemzeti Színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon többször élőben énekelte a finálédalt, amelynek szövegét is ő írta. Ákos 2002-ben a budapesti Terror Háza Múzeum, 2006-ban a hódmezővásárhelyi Emlékpont múzeum kiállításához szerzett tárlatvezető zenét, 2013-ban a megújuló közmédia rádióinak komponált és rögzített adóazonosító zenéket.
A sokoldalú zenész maga rendezi videoklipjeit, filmleveleket írt egy mozimagazinba, filmes kurzust tartott az ELTE-n. A Nagy Könyv című televíziós akcióban az 1984 című Orwell-regényt népszerűsítő kisfilm narrátora, főszereplője és zeneszerzője volt. Irodalmi felolvasó esteken lép fel, verseket ír, eddig öt kötete látott napvilágot, 2001-ben jelent meg A hét parancsszó című hangjátéka, amelyet saját verseiből készített Kaszás Attilával és Balázsovits Edittel. 2008-ban Krúdy Gyula novelláiból készített hangoskönyvet, a Kaland a régi királlyal című kiadványhoz maga válogatta az írásokat. A hangfelvételt Szigethy Gábor irodalomtörténész rendezte, akivel rendszeresen tart Krúdy-estet, egyebek mellett az Andante Borpatikában, amelyet 2005-ben harmadmagával hozott létre. 2017-ben jelent meg Arany János verseiből készített Arany-hangoskönyve, amelynek színpadi változatát a Nemzeti Színházban mutatta be. Saját stúdiójában dolgozik, saját produkciós, menedzsment és zeneműkiadó cége van.
Munkásságát számos díjjal ismerték el: többszörös Arany Zsiráf- és Fonogram-díjas, 1994-ben megkapta a Huszka Jenő-díjat, , 1999-ben és 2004-ben az eMeRTon-díjat, 2004-ben az Artisjus-díjat. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2006-ban a Polgári Magyarországért díjjal tüntették ki. 2008-ban a VIVA Comet A magyar könnyűzenéért életműdíját, 2011-ben a Budapestért díjat vehette át. 2012-ben Kossuth-díjat kapott “stílusteremtő zeneszerzői, előadóművészi tevékenységéért, az igényes pop-rock magyarországi térnyeréséhez való tevőleges hozzájárulásáért, műfajgazdag és sokoldalú, a zene, a próza, a vers és a színház világában egyaránt maradandót alkotó, nagy népszerűségnek örvendő művészi munkássága elismeréseként”. 2015-ben Józsefváros díszpolgára lett, 2016-ban elnyerte a közmédia Petőfi Zenei Díját Az év koncertje kategóriában.
Ákos ötvenedik születésnapját és pályafutásának harmincadik évfordulóját – egy év koncertszünet után – Ákos 50 című jubileumi koncertsorozattal ünnepli, amely a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében április 7-én dupla fellépéssel indul a Müpában.
Forrás: MTI
Címlapfotó: MTI – Mohai Balázs
