Képeken mutatjuk a múlt század március 15-i ünnepségeit - a Fortepan gyűjteményéből válogattunk.
Március 15. az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, Magyarország nemzeti ünnepe.
A Fortepan képei közül válogatva 1947-től 1989-ig mutatunk képeket az elmúlt évszázad megemlékezéseiről:
március-15-1947
Kossuth Lajos tér, március 15-i ünnepség a Parlamentnél, 1947 (Fortepan/Berkó Pál)
Fotó megosztása:
Március 15. ünnepség
Múzeumkert, március 15-i ünnepség a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjéről nézve, 1947 (Fortepan/Berkó Pál)
Fotó megosztása:
március15-1950
Petőfi tér - Március 15. tér sarok, március 15-i ünnepség résztvevői, 1950 (Fortepan/Bauer Sándor)
Fotó megosztása:
Március 15. ünnepség
Múzeumkert, március 15-i ünnepség a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjéről nézve, 1952 (fortepan/Magyar Rendőr)
Fotó megosztása:
marcius15-10
Múzeumkert, március 15-i ünnepség a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjéről nézve, 1952 (Fortepan/Magyar Rendőr)
Fotó megosztása:
Március 15. ünnepség
Múzeumkert, március 15-i ünnepség a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjéről nézve, 1970 (Fortepan/Urbán Tamás)
Fotó megosztása:
Március 15. ünnepség
Múzeumkert, március 15-i ünnepség a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjéről nézve, 1971 (Fortepan/Urbán Tamás)
Fotó megosztása:
Március 15. ünnepség
Múzeumkert, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsője, március 15-i ünnepség, 1976 (Fortepan, Urbán Tamás)
Fotó megosztása:
Március 15. ünnepség
Múzeumkert, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsője, március 15-i ünnepség, 1976 (Fortepan/Urbán Tamás)
Fotó megosztása:
Március 15. ünnepség
Múzeumkert, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsője, március 15-i ünnepség, 1976 (Fortepan/Rubinstein Sándor)
Fotó megosztása:
Március 15. ünnepség
Múzeumkert, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsője, március 15-i ünnepség, 1978 (Fortepan/Magyar Rendőr)
Fotó megosztása:
Március 15. ünnepség
Múzeumkert, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsője, március 15-i ünnepség, 1978 (Fortepan/Magyar Rendőr)
Fotó megosztása:
Március 15. ünnepség
Múzeumkert, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsője, március 15-i ünnepség, 1978 (Fortepan/Magyar Rendőr)
Fotó megosztása:
Március 15. ünnepség
Múzeumkert, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsője, március 15-i ünnepség, 1980 (Fortepan/Gábor Viktor)
Fotó megosztása:
Március 15. ünnepség
Múzeum körút a Magyar Nemzeti Múzeum bejáratától a Múzeum utca felé nézve. A fotósok múzeumkerti március 15-i ünnepség résztvevőit fényképezik a telefonfülke tetejéről, 1989 (Fortepan/1989)
Fotó megosztása:
március15-1988
Margit híd, felvonulók március 15-én. Háttérben a Palatinus házak, 1988 (Fortepan/Hodosán Róza)
Fotó megosztása:
március15-1989
Vörösmarty tér, szemben az ORI (Országos Rendező Iroda) székháza, március 15-i megemlékezés,1989 (Fortepan/Philipp Tibor)
Fotó megosztása:
március_15-89-2
a Március 15. tér és a Petőfi tér az Erzsébet híd pesti hídfőjéről nézve. Március 15-i megemlékezés és békés tüntetés, 1989 (Fortepan/Marics Zoltán)
Fotó megosztása:
A forradalom ötvenedik évfordulójának idején, 1898-ban merült fel először, hogy törvénybe iktassák az ünnepet. Az 1898. évi V. törvény erről rendelkezett, de ekkor még az 1848. évi törvények megalkotása, továbbá az április törvények elfogadása volt a központi elem.
Közel a 80. évfordulóhoz, csak 1927-ben döntöttek úgy, hogy ne az április 11-én elfogadott törvények adják az ünnep lényegét, hanem március 15. eseményei.
Az 1930-as években már a Hősök terén ünnepeltek a nemzeti ünnepnapon.
1945 márciusában a nyugati országrészben még harcok dúltak, azonban Szegeden a Független Kisgazda Párt képviseletében Balogh István római katolikus pap és a kommunista Rákosi Mátyás közösen emlékezett a forradalom évfordulójára. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány pedig nemzeti ünneppé nyilvánította március 15-ét. Az 1947-től a kommunista hatalom saját előképét akarta látni az 1848-as forradalomban, s 1848 eszméivel együtt sajátította ki a megemlékezéseket is – fogalmaz a múlt-kor történelmi portál.
1947-ben imár a Parlament előtti Kossuth téren rendezték meg az addig soha nem látott, óriási tömegeket mozgató ünnepséget, amelyen Rajk László belügyminiszter mondott ünnepi beszédet – a központi transzparens üzenet pedig ez volt: „Le a nép ellenségeivel!” Az 1948. évi centenáriumi megemlékezésen ugyanitt Tildy Zoltán köztársasági elnök és Nagy Imre, az országgyűlés elnökének jelenlétében Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára mondott beszédet.
A következő években a nemzeti trikolór színeit immár határozottan elnyomta a vörös– teszi hozzá a lap.
Kiemelt kép: Fortepan/Urbán Tamás
