Felvételi - ezekre a szakokra kellett a legmagasabb pontszám

Startlap - Startlap
75 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől a felsőoktatási intézményekben.

Szerda este tették közzé a felsőoktatási felvételi pontszámokat a felvi.hu oldalon. A nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány szakokra és jogászképzésre volt szükség a legmagasabb pontszámokra.

Nemzetközi tanulmányok szakon államilag finanszírozott nappali alapképzésben a sikeres felvételihez a Pécsi Tudományegyetemen 478, a Széchenyi István Egyetemen 472, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 470, a Szegedi Tudományegyetemen 467 pont kellett, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a magyar nyelvű képzésre 468, az angol nyelvűre 466 ponttal lehetett bekerülni. A Budapesti Corvinus Egyetemen az angol nyelvű képzésre 466, a magyar nyelvűre 464 pont volt a felvételi határ.

Kommunikáció és médiatudomány szakra államilag finanszírozott nappali alapképzésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 464, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 461, a Debreceni Egyetemen 458, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 455 pontot kellett elérniük a felvételizőknek, a Budapesti Corvinus Egyetemen 455 pont kellett a magyar nyelvű, 456 az angol nyelvű képzésre.

Fiatalok a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén, a Pont Ott Parti rendezvényen
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A leendő jogászoknak osztatlan, nappali, államilag finanszírozott képzésre a Károli Gáspár Református Egyetemen 474, a Széchenyi István Egyetemen 465, a Debreceni és a Miskolci Egyetemen 461, az ELTE-n, a Pázmányon, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen 460 pont kellett a sikeres felvételihez.

A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának általános orvos szakára osztatlan nappali, államilag finanszírozott képzésre 441 ponttal, a Szegedi Tudományegyetemen 427 ponttal lehetett bejutni, az Állatorvostudományi Egyetem állatorvos szakára 437 pont kellett.

A Műszaki Egyetemre a leendő mechatronikai mérnökök 451 ponttal kerülhettek be, az építészmérnöki képzésre 380, a gépészmérnöki képzésre 365, a villamosmérnökire 360 pont volt a határ.

A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, egy informatikai algoritmussal határozták meg. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolta. Minél többen, minél nagyobb pontszámmal jelentkeznek első helyen egy szakra, annál magasabb lett az adott szak ponthatára.

Minden jelentkező egyetlen képzésre kerülhetett csak be, a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, ahol összpontszáma elérte vagy meghaladta a felvételi ponthatárt.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke, Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára és Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára 
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Bódis József oktatási államtitkár a fővárosban tartott Pont Ott Parti helyszínén újságíróknak imponáló számnak nevezte, hogy a csaknem 108 ezer felvételiző közül több mint 75 ezren jártak sikerrel. Az elmúlt évek pályaorientációjának sikereként említette, hogy a preferált szakokon a jelentkezők és a felvettek száma is emelkedett. A sajtótájékoztatón az államtitkár sikeresnek nevezte az idei felvételit.

A jelentkezők augusztus 5-ig, elektronikus formában kapják meg a hivatalos eredményt, fellebbezni 30 napon belül lehet, ugyanakkor a jogszabályok változása miatt idén ez nehezebb és felelősségteljesebb lesz, hiszen a másodfokú elbírálás nem hivatalukhoz tartozik, hanem a jogorvoslathoz közigazgatási pert kell indítani.

Július 27-től érhetők el a felvi.hu-n a pótfelvételi-meghirdetések, ahol azok pályázhatnak, akik nem vettek részt a most záruló eljárásban, vagy annak során nem nyertek felvételt, ebben a körben is kizárólag elektronikus úton, egyetlen helyre lehet jelentkezni.

 

Forrás: MTI

Ez is érdekelhet

képcím

Itt vannak a felvételi ponthatárok

képcím

Így veheti el a pénzt Orbántól az Európai Unió

képcím

A pedagógusok kijavították Orbán Viktor népszavazási kérdéseit