Ezt kell tudni a Sargentini-jelentésről

Orbán Viktor szerint ilyen még nem fordult elő az Európai Unió történetében.

Szerző: Startlap

Forrás: startlap.hu | 2018-09-12 11:29

Címlapkép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az Európai Parlament szeptember 12-én dél körül szavaz a Sargentini-jelentésről. Ha megszavazzák a dokumentumot, lehetővé válik az alapjogok megsértését büntető 7. cikk érvényesítése Magyarországgal szemben.

A jelentés egy mondatban

A 68 oldalas Sargentini-jelentés lényege egy mondatban összefoglalva a következő:

Fennáll a veszélye, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió alapvetői értékeit.

Márpedig a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása az Unióhoz való csatlakozás előfeltétele.

Lehetséges következmények

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke értelmében az Európa Tanács különleges eljárás keretében állapíthatja meg, hogy egy már csatlakozott tagállam részéről fennáll-e ezen értékek súlyos sérelmének egyértelmű veszélye. Ha igen, akkor a Tanács a határozatban előírna intézkedéseket Magyarország számára, amelyek végrehajtását ellenőrizné. Ha az ellenőrzés során arra a megállapításra jutna, hogy Magyarország nem tett azoknak eleget, akkor

végső soron megvonhatják hazánk szavazati jogát az Európai Tanácsban, az unió fő döntéshozó testületében.

Ehhez az összes tagállam egyöntetű támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

A dokumentumban vizsgált területek pontokban:  

A Sargentini-jelentés tizenkét témakörben vizsgálja a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését:

1) Alkotmányos és választási rendszer működése

2) Igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a bírák jogállása

3) Korrupció és összeférhetetlenség

4) Magánélet védelme és adatvédelem

5) Szólásszabadság

6) Tudományos élet szabadsága

7) Vallásszabadság

8) Egyesülési szabadság

9) Egyenlő bánásmód

10) A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem

11) A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

12) Gazdasági és szociális jogok.

Hogyan zajlik a szavazás?

A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására – azaz legalább 376 szavazatra – van szükség.

A tartózkodás nem számít bele a szavazati arányba.

Ki hogyan szavaz?

Valószínűsíthető, hogy az EP baloldali, liberális és zöldpárti képviselői megszavazzák a jelentést, míg a jobboldaliak: az euroszkeptikusok és a radikálisok nem.

A mérleg nyelve a Fideszt is a soraiban tudó, megosztott Európai Néppárt lesz. Manfred Weber néppárti frakcióvezető azt mondta, minden néppárti képviselő szabadon voksolhat, ő maga pedig megszavazza a jelentést.

A keddi vitában több néppárti képviselő is kijelentette, igennel fog voksolni.

Be kell-e húzni a vészféket?

Az Európai Parlamentnek kötelessége fellépni a magyarországi jogsértések ellen – ezt hangoztatta vitaindítójában a jelentést összeállító holland, zöldpárti Judith Sargentini a keddi plenáris vitában. Szerinte a helyzet semmit nem javult a jelentés júniusi szakbizottsági elfogadása óta, és amennyiben a testület nem tudja “behúzni a vészféket”, akkor nem teljesíti ígéreteit az uniós állampolgárok felé.

Orbán Viktor egyebek között arról beszélt: azért ítélik el Magyarországot, mert a magyar emberek úgy döntöttek, nem leszünk bevándorlóország. Úgy fogalmazott, ez az első eset az Európai Unió történetében, amikor egy közösség elítéli a saját határőreit.

A miniszterelnök azt mondta, hogy az EP előtt fekvő jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét. Hangsúlyozta: Magyarország döntéseit a választók hozzák meg, a parlamenti választásokon.

Megosztott a magyar ellenzék

Az ellenzéki EP-képviselők közül a szocialista Ujhelyi István hazugsággal vádolta Orbán Viktort: a kormányfő csak “bűnös rezsimjét” akarja védeni a jogtól és az európai szabályoktól. A DK-s Niedermüller Péter úgy vélte, Orbán tényszerű vita helyett ismét büntetésről, meghurcoltatásról beszél, pedig erről nincs szó, a jelentés célja, hogy Magyarországot visszahozzák az európai családba. A jobbikos Balczó Zoltán a jelentés bizonyos állításait, például a rasszizmus és antiszemitizmus vádját visszautasította, ugyanakkor elmondta, vannak benne jogos bírálatok is, például a sajtószabadság kapcsán. Mindazonáltal közölte: a voksoláson tartózkodni fog.

Az LMP vezetősége közben itthon úgy döntött, nem szavazza meg a dokumentumot, mert annak következményei nem a kormányt, hanem az országot sújtanák.

Ezt írja a nemzetközi sajtó

A Süddeutsche Zeitung című liberális német lap, a The Wall Street Journal című amerikai újság és a Politico brüsszeli hírportál is a Sargentini-jelentés körül kialakult uniós feszültségekről cikkezett kedden.

Süddeutsche ZeitungEurópa végre védekezik című kommentárjában kiemelte: az EU eddig tétlenül szemlélte, hogy egyik tagállama a jogállamiságból “szánt szándékkal lecsúszik” a jogállamiság ellentétének állapotába, de az Európai Parlament “most végre meg akarja mutatni, hogy ellenáll” ennek a folyamatnak. A lap szerint “az európaiak uniója rendelkezik fegyverekkel, hogy megvédje az alapot, amelyen nyugszik”, az olyan politikusok, mint Orbán Viktor, pedig “szét akarják zúzni ezt az alapot”, ezért “legfőbb ideje használni a fegyvereket”.

Orbán Viktor valószínűleg sértetlenül fog kikerülni a magyar jogállamisági helyzetről szóló európai parlamenti  szavazásból, függetlenül annak eredményétől, mert kiváló érzékkel fel tudja mérni a nyugati demokráciák tűréshatárát

– vélekedett európai kiadásában a The Wall Street Journal (WSJ).

Az amerikai pénzügyi-politikai napilap kiemelte: Orbán “csaknem korlátlan hatalmat” épített ki Magyarországon azzal, hogy liberális nemzetközi elitklubként támadta az Európai Uniót, most azonban éppen ezen elit egyes tagjaitól vár védelmet.

A Politico brüsszeli hírportál reggeli hírlevelében arról írt, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője kihátrált Orbán Viktor mögül. Az Orbán-kormány az esetek többségében két lépést tett előre, majd egyet hátra, miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított, a konklúzió tehát az, hogy még bármi megtörténhet – idézi a cikk konklúzióját az MTI.