Évek óta nincs sírköve Czeizel Endrének

83 évvel ezelőtt, 1935. április 3-án született Czeizel Endre orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora, akinek családok ezrei köszönhették a gyermekáldást.

A professzor 2015. augusztus 10-én adta fel küzdelmét a leukémiával szemben, szeptemberben a család mellett politikusok, a művészvilág képviselői is elkísérték utolsó útjára. Több mint két és fél év eltelt azóta, de sírján még mindig csak a temetéskor beszúrt fából készült fejfa jelzi a nevét. 2017. nyarán a Bors arról írt, hogy olyan anyukák gondozzák a sírt, akiknek a professzor segített teherbe esni.

Czeizel Endre 400 millió forintos hagyatéka körül is vita volt az örökösök között, a házasságából született három gyermeke és Dóra nevű szerelmével közös két gyereke között, de azóta sikerült kiegyezniük. Így valószínűsíthető, hogy nem pénzügyi okai vannak annak, hogy nem cserélték még sírkőre a fejfát. Az egyik gyereke tervezi meg a síremléket és mint mondták, nem megy egyik napról a másikra.

Czeizel Endre orvosi diplomája megszerzése után, 1959-től az Országos Közegészségügyi Intézetben a humángenetikai és teratológiai osztályon a fejlődési rendellenességek okait kutatta, emellett 1973-ig a János Kórház szülészeti osztályának családtervezési tanácsadója volt.

1973-ban lett a humángenetikai és teratológiai laboratórium főorvosa és a WHO-együttműködési központ igazgatója.

1996 és 1998 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatójaként dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Ezután a Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelőzése Alapítvány tudományos igazgatója lett.

Czeizel Endre nevéhez több mint 300 angol tudományos közlemény, 29 magyar ismeretterjesztő, valamint 17 tudományos szakkönyv fűződik. 1966-ban az orvostudomány kandidátusa, míg 1978-ban pedig akadémiai doktor lett. A televízióban olyan népszerű, felvilágosító-ismeretterjesztő műsorokat vezetett, mint Az öröklődés titkai, a Születésünk titkai, a Jövőnk titkai, Az élet él és élni akar, a Ki viszi át a szerelmet, a Szexfilm, az AIDS, a Génjeink titkai.

Számos más kitüntetés mellett 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2000-ben az

Egyesült Államokban megosztva neki ítélték a Kennedy-díjat, 2002-ben pedig megkapta az amerikai Fejlődési Rendellenességek Megelőzése Bizottságának díját is a magzatvédő vitaminnal kapcsolatos kutatásai miatt. 2011-ben Hazám-díjjal, 2012-ben Radnóti Miklós antirasszista díjjal, 2014-ben Semmelweis-díjjal tüntették ki.

Forrás: MTI

Címlapfotó: MTI – Mohai Balázs