'Csak pszichést ne!' - a mentális okokból leszázalékoltak több tízezren vannak, senkinek se kellenek

Minden tizedik magyar megváltozott munkaképességű.

Szerző: Startlap

Forrás: startlap.hu | 2018-11-13 17:55

Megváltozott munkaképességû dolgozók a Fõkefe Közhasznú Nonprofit Kft. XIV. kerületi telephelyén 2018. október 1-jén. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Borzasztó nehéz helyzetben vannak a munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességűek: olcsóbb a foglalkoztatásuk, de így is alig kapnak munkát, és aki dolgozik, rendszerint csupán egyszerű segédmunkát végezhet. A legnehezebb a mentális betegségekben szenvedők helyzete az előítéletek miatt. Pedig valójában sikeres rehabilitációval jó esélyeik lennének a nyílt munkaerőpiacon is – írja az Abcúg.

A Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös adatai szerint a 19-64 éves magyar népesség 11 százaléka, vagyis 680 ezer ember volt leszázalékolva. Mindösszesen a 20-25 százalékuk dolgozik. A pszichés betegségben szenvedőket még a kerekesszékeseknél és a látássérülteknél is kevésbé szívesen alkalmazzák: a TÁRKI felmérése szerint csupán 15 százalékuk dolgozott.

Több embert százalékolnak le mentális betegség, mint rák miatt

A pszichés problémák a harmadik leggyakoribb leszázalékolási indokot jelentik, 2015-ben 49 ezer ember vált ilyen okból kifolyólag megváltozott munkaképességűvé. Többen, mint ahányan légzőszervi betegség, vagy rákos elváltozás miatt kerültek ebbe a státuszba. 

Keveset tudnak az emberek a mentális betegségekről

Az előítéleteket erősen táplálja az emberek tudatlansága: a skizofrénekről például jellemzően azt hiszik, hogy agresszívak és veszélyesek. A munkáltatók így szinte mindig kikötik a munkaközvetítőknek, hogy “csak pszichést ne küldjenek”.

Bender Zsuzsa pszichiáter, a Szigetvári Kórház Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályának főorvosa szerint amennyiben időben elkezdenek foglalkozni a mentális problémákkal, akkor a beteg elhelyezkedhet a nyílt munkaerőpiacon is.

 

Nem csak a betegségek természetét, hanem a jogaikat sem ismerik az emberek

Egyik fél sincs tisztában azzal, mit szabad kérdezni és mit nem

– mondja Kóródi Edit, a Napra-Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. integrált rehablitációs foglalkoztató és szolgáltató szakmai igazgatója annak kapcsán, hogy milyen problémák merülnek fel egy megváltozott munkaképességű jelentkező állásinterjúján.

A betegek gyakran eltitkolják a problémájukat, sőt, sokan a leszázalékolást is elkerülik, mert félnek a stigmatizálástól. Pedig a munkáltatót erősen motiválhatja, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása olcsóbb, mivel azon cégek, ahol a számuk nem éri el a dolgozói létszám öt százalékát, milliós nagyságrendű rehabilitációs hozzájárulást kötelesek fizetni.

A betegek is jól járnak az átminősítéssel, néhány tízezer forintos rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátást kaphatnak. És fontos tudni, hogy azt természetesen joga van a munkáltatónak megkérdezni egy interjú során, hogy megváltozott munkaképességűek-e, ahhoz viszont senkinek semmi köze, hogy ennek pontosan mi az oka.

Egy munkaügyesnek nem azt kell tudni, hogy a jelentkező skizofrén-e vagy sem

– mondja Kóródi.

A multiknak jobban kellenek, mint az állami szférának

Meglepő módon a multinacionális cégek általában érdekeltebbek a megváltoztatott munkaképességűek foglalkoztatásában, ugyanis míg az állami szektorban eleve belekalkulálják a kötött költségvetésbe a rehabilitációs hozzájárulást, addig a vállalkozások számára fontos, hogy csökkentsék a kiadásaikat.

Kevés segítséget kapnak a munkakereséshez

A mentális betegséggel élők számára rendszerszintű segítségre lenne szükség a munkakereséshez, de jelenleg csak elvétve akad ilyen lehetőség. Ezekben a csoportokban megtanulhatják, hogyan érdemes kommunikálni a betegségükről, vagy mire számíthatnak majd egy munkahelyen . 

Nem kell az egész élettörténetüket feltárni, hogy hányszor voltak pszichiátrián, mert az ijesztő lehet

– magyarázza Kóródi Edit. A szigetvári kórházban egy háromlépcsős felkészítő program indult: először egy foglalkozás terápia keretében megtanulhatnak csoportban dolgozni – például közös kertészkedés közben. Ezután a munkarehabilitációs terápián gyakorolhatnak az állásinterjúra, és a munkahelyi viselkedésre. Végül pedig egy védett (akkreditált) munkahely következik, vagyis egy olyan hely, ahol jóval nagyobb arányban dolgoznak megváltozott munkaképességűek.

Jelenleg mintegy 400 akkreditált munkahelyet tartanak nyilván, ahol körübelül 30 ezer megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak. A hátránya ezen helyeknek az, hogy a betegek könnyen beleragadhatnak az itt elérhető, általában egyszerű, minimálbérrel honorált pozícióba. A szigetvári program indulása óta a betegek 10 százalékának sikerült a nyílt munkaerőpiacon állást találnia.

Mai nap hírei

Fél nap alatt védettséget adhat a koronavírus ellen egy új magyar gyógyszer

168ora.hu13 órája

Mesés vagyon, ezt hagyta örökösére Pécsi Ildikó

metropol.hu14 órája

Veszélyes is lehet az iPhone 12 sorozatban lévő Magsafe

gsmring.hu15 órája

Erős gyengülést mutatott reggel a forint

tozsdeforum.hu15 órája

Ezzel a Youtube funkcióval rengeteg új videót fedezhetsz fel!

digitalhungary.hu17 órája

Újabb adag havazás jön

agroinform.hu18 órája

Élőlények tisztítják meg a tengert a műanyagtól

transpack.hu18 órája

Többet számít, hogy reggel vagy este sportolsz, mint gondolnád

she.life.hu19 órája