"Az én kábítószerem az esti taps" - 70 éves Gálvölgyi János

Május 26-án ünnepli Gálvölgyi János színművész hetvenedik születésnapját, ennek apropóján egy könyv jelenik meg hamarosan Gálvölgyi 70 címmel.

Erről és még sok másról is mesélt a színész az nlcafé.hu-nak adott interjújában, melyben többek között azt mondta: a könyvről semmit sem tud, új interjút nem adott hozzá.

Az a sejtésem, hogy valami meglepetés lesz, amit a barátaim és a családom dobtak össze nekem

– fogalmazott Gálvölgyi.

Mint mondta, szerinte nagyon nagy dolog, ha az emberről már a vezetékneve alapján tudják, hogy kicsoda.

A névjegykártyámra például nem írtam soha rá, hogy színművész. Ha a nevem alapján nem tudják, ki vagyok, akkor megette a fene az egészet. Amikor az első lányom született, a nővér vette fel az adatokat, és kérdezte az adatokat. Apja neve? Gálvölgyi János. Foglalkozása? Színművész. És akkor megkérdezte, hogy ezen a néven? Ettől én nagyon pipa lettem. Akkor én azt mondtam, hogy ha nem tudják meg öt éven belül, ki az a Gálvölgyi, akkor ezt nem csinálom tovább, abbahagyom a pályát. Persze ez egy butaság volt

– mondta a színművész.

Kiemelte azt is, nem szereti önmagát ünnepelni, így nem ünnepli a János-napot sem. Saját estet pedig éppen azért rendez, nehogy őt ünnepeljék. “Nem akartam, hogy bejöjjenek kollégák, és elrontsák a szabad estéjüket azzal, hogy felköszöntsék a szülinapos barmot egy versmondással. Nem akartam kiszúrni senkivel, csak magammal. Majd én kiállok és beszélek” – húzta alá a közelgő önálló esttel kapcsolatban.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt 50 évből ki tud-e emelni csúcspontot vagy mélypontot, azt mondta:

Én azt érzem csodának, hogy vagyok. Ezalatt most nem azt értem, hogy még élek, hanem hogy fennmaradtam ebben a szakmában. Ötven év baromi nagy szám. Az embert annyiféle támadás éri, főleg kollégáktól. Rólam már minden le van irigyelve: a kitüntetéseim, a szerepeim, a sikereim. Egyet nem irigyelt tőlem senki: a melót.

Gálvölgyi János az interjúban arról is beszélt, hogy úgy véli, mostanság már nem adnak díjat olyannak, akit ne kedvelne a hatalmon lévő rendszer.

Én magam nem voltam benne soha a pártoskodásban, a mai napig nem vagyok semmilyen párt tagja.  közönség az elmúlt egy-két évtizedben úgy lett kettéfűrészelve, hogy vagy szeretik az embert, vagy utálják. Pedig az ember nem úgy játszik a színházban, hogy csak a jobb- vagy csak a baloldali nézőkhöz akarok szólni. Ha valaki díjat ad nekem, azt én elfogadom. Van az országnak egy megválasztott vezetője meg az ő miniszterei, butaság lenne nem elfogadni egy díjazást azért, mert ők adják.

Gálvölgyi János úgy fogalmazott: az ő kábítószere az esti taps, erről nem tudna lemondani.

A teljes interjú itt olvasható.