Az ÁSZ-elnök megmagyarázta, hogy miért jó nekünk a túlóratörvény
Újévi interjúban magyarázza Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke, miért jó a túlóratörvény, és miért hihette néha azt a közvélemény, hogy a túlárazás korrupciót jelent – írja a Világgazdaságban megjelent beszélgetést szemlézve a hvg.hu.
A túlórakeret emelése a gazdaság kifehérítését szolgálja
„A túlórakeret emelésében az online pénztárgépekkel és az EKÁER-rel indult gazdaságfehérítés újabb, fontos eszközét látom” – nyilatkozta Domokos László a Világgazdaságnak. Az Állami Számvevőszék elnöke arról beszélt: „az a vállalkozó, aki jelentős megrendelést kapott, eddig is megoldotta, hogy a dolgozói elvégezzék a munkát, legfeljebb eddig csak zsebbe, feketén mentek ilyenkor a pluszmunkáért járó juttatások”. A túlóratörvény pedig legalizálja ezt a helyzetet – ez Domokos szerint legalább azt jelenti, hogy „most mindenki számára tisztább helyzet keletkezik”.
A tervezők nem vesznek tudomást a kivitelezési lehetőségekről
De beszélt az állami projektek túlárazásáról is – igaz, a kérdés arról szólt, hogy a Soroksár-Kelebia vasút fejlesztését a kormány nem vállalta, annyira drága lett volna. Domokos szerint a baj az volt korábban, hogy „sok esetben csak a politikai döntés született meg egy-egy nagy beruházásról, a szakmai előkészületek, a gazdaságossági-megvalósíthatósági vizsgálatok a háttérben maradtak, de arra is volt szép számmal példa, hogy a tervezők nem vettek tudomást a kivitelezési lehetőségekről”.
A megvalósításoknál így megugrottak a költségek akár 60-70 százalékkal is, és emiatt a közvélekedés általában rögtön korrupciót kiáltott.
Még több központosítást
Ráadásul az állam saját maga drágította meg a beruházásokat, hiszen az építőcégek az egyik beruházást hagyták ott egy másikért. De szerinte megvan a megoldás is: még nagyobb központosításra van szükség.
