A Túró Rudi-sztori
A Túró Rudi igazi magyar sikersztori. Itthon mindenki imádja, és a külföldre költözött magyarok közt is ez az első számú slágertermék. Európa és Amerika magyar boltjaiban a Túró Rudi olyan biztosan kapható, mint a kalocsai paprika vagy a tokaji bor. Pedig nem is magyar találmány.
1954-ben három magyar tejipari szakember a Szovjetunióba utazott, ahol megkóstolták az Eszkimó nevű fagyit. Kívül csoki, belül édes túró. Megtetszett nekik, és hazaérvén kifejlesztették azt a terméket, amit ma Túró Rudiként ismerünk.
Ezért az egykori Erzsébetvárosi Tejüzem vezetője, Mandeville Róbert felelt. A névválasztáson elég sokat vitatkoztak, mert kezdetben nagyon pajzánnak ítélték, nem illett bele a Kádár-kor puritán és humort nem tűrő világába.
A Rudi gyártása 1968-ban kezdődött, innentől kezdve használták a jelképpé vált pöttyös csomagolást. Jelenleg Mátészalkán készül, és a gyár igazgatója szerint minden valódi, amit felhasználnak hozzá: igazi túróból és vajból készül, egyedül egy kis citromízű és vaníliaaromát tartalmaz, ami finomabbá teszi ezt a mindenki által kedvelt édességet. Meglepő, de Magyarországon kívül kapható még Ausztriában, Észtországban Lettországban, Japánban és Kínában is, no meg Oroszország, Románia, Németország és Szlovákia is kedveli.
A mátészalkai gyárban összesen 240 ember szorgos kezei alól már kikerült az ötmilliomodik darab. Vagyis, ha az összes eddig készült Rudit felsorakoztatnánk egymás mögé, akkor tizenötször körbeérnénk velük a Földet.
A Túró Rudit rengetegen utánozzák, különféle fantázianevekkel. Azonban a pöttyös olyan nosztalgiákat ébreszt, hogy bármennyi vetélytársa is legyen, a vele kapcsolatban érzett nosztalgia miatt még sokáig mindenki kedvence marad.
