A Párizsi Klímaegyezmény már csak egy szép álom Európában - a magyar városok is őrült tempóban forrósodnak

Több európai város átlaghőmérsékletének emelkedése meghaladta a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos határt egy friss kutatás szerint. A leggyosabban melegedő települések között hazai városok is előkelő helyen állnak – számolt be a Portfolio.

A European Data Journalism Network (EDJNet) a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts, ECMWF) által az 1900-as évek óta összegyűjtött, több mint 100 millió, különféle észlelőpontokról származó időjárási adatát elemezte, hogy kiderüljön, mennyire melegedett fel az öreg kontinens.

Az eredmények sajnos nem túl biztatóak: az északi és balti régió, az Ibériai-félsziget egy része és a Balkán hőmérséklete már rég elhagyta a Párizsi Klímaegyezményben az iparosodás előtti időszakhoz képest meghatározott legfeljebb 1,5 Celsius-fokos emelkedést, hiszen ezek a térségek az ezredforduló óta már a múlt század átlagánál is jelentősen melegebbé váltak. Legkevésbé az Atlanti partvidék településein emelkedett a hőmérséklet.

Az átlaghőmérséklet a 20. századhoz képest legjobban Granadában, Cordóbában, Linaresben nőtt, ahol több mint 1,5 Celsius-fokos emelkedést mértek.

A nagyvárosok között Bukarestben a legrosszabb a helyzet, 1,4 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel, amit Bécs és Madrid követ, plusz 1,3 Celsius-fokkal.

Mi a helzet nálunk?

Az európai nagyvárosok átlaghőmérséklet emelkedési listáján Budapest a hetedik, 1,1 fokkal.

Az elemzésben vizsgált 14 magyar város közül Szegeden, Miskolcon és Nyíregyházán a budapestivel megegyező hőmérséklet-emelkedést mutattak ki az elmúlt közel két évtizedben.

Pécsett, Kaposváron és Zalaegerszegen ennél valamivel enyhébb, 0,9 Celsius-fokos az emelkedés, de Győrben és Békéscsabán 1,28, illetve 1,2 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a 20. századhoz képest. Ezzel Győr az összes vizsgált európai város közül a 41. a sorban.