A kormány és a gyerekvállalás ösztönzése: több a gond, mint hinnénk
Hazánkban több évtizede óta fontos téma, hogy kevés gyerek születik: az ország népessége 2011-re már 10 millió alá süllyedt. A Fidesz-kormánynál a gyerekvállalás ösztönzése már 2010 óta téma, és a miniszterelnök az áprilisi választások után már azt szeretné, ha még nagyobb fókuszt kapna az ügy.
Ennek érdekében Orbán Viktor egyezséget szeretne kötni a magyar nőkkel, mindamellett, hogy már több olyan intézkedést hozott az állam, melynek célja az ösztönzés – írja a 444.hu. Ilyen volt a családi adókedvezmény, bölcsődenyitási program, a háromgyerekes családoknak pedig a tízmillió forinttal támogatott lakásvásárlás.
Most a TASZ egy olyan konferenciát szervezett, mely a gyerekvállalási kedv felől nézve fókuszált a témára, illetve arra, hogy egyáltalán mi köze van az egészhez az államnak, egészségügynek, vagy akár a férfiaknak, nőknek.
Ehhez meghívták a téma szakértőit, hogy fejtsék ki részletesen véleményüket.
Pető Andrea, az MTA doktora, a CEU oktatója a korábbi születésszám növeléssel kapcsolatban példaként a Ratkó-korszakról beszélt, melynek során az ötvenes években megtiltották az abortuszt, így soha nem látott mértékben megnövekedett az újszülöttek száma Magyarországon.
Ennek elérése érdekében 1952 áprilisától nem engedélyezték a terhességmegszakítást , az anyaságkultusz erősítésére országos kampányt indítottak, és az abortőröket pedig népellenségként kezelték. Bár eleinte óriási mértékben növekedett a gyerekszám, ez csak egy generációra terjedt ki, mivel az anyák nagy része nem döntött továbbbi gyerekvállalás mellett.
Szikra Dorottya, az MTA főmunkatársa, az ELTE docense a gyerekvállalást valóban segítő szociális intézkedésről tartott előadást, három fő pontot kiemelve:
- A nők munkahelyi előremenetelének, elhelyezkedésének támogatása.
- A magas színvonalú szolgáltatások, például bölcsődék elérhetővé tétele.
- Az apák szerepvállalásának elősegítése.
A munkaerőpiac változás és a gyerekvállalás kapcsolatáról tartott felszólalásában Vajda Róza, az MTA munkatársa kifejette, hogy a megélhetési gondok jelentik a gyermekvállalás legfőbb akadályát. Jelezte azt is, hogy a nemzetközi kutatások épp azt mutatják, hogy ott magasabb a gyermekvállalási kedv, ahol növekszik a nők foglalkoztatottsága, és egyenlőbb a férfi-női munkavállalás.
Az egészségügy és a gyerekvállalás kapcsolatáról Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház igazgatója beszélt, aki kifejtette, hogy házi- és gyerekorvosi rendszer magas színvonalú, és a koraszülési ellátások is kifejezetten jónak mondhatóak az országban. Az ellátásban azonban lehetnek különbségek, és itt már számít az anyagi helyzet is. A hálapénzt szerinte az orvosválasztás megfizetésével lehetne visszaszorítani.
A Másállapotot a szülészetben mozgalom aktivistája, Lőrincz Katalin kitért arra, hogy ha a szülés rossz élmény egy anyuka számára, akkor az a további gyerekvállalást komolyan befolyásolhatja.
Szél Dávid pszichológus előadásában rámutatott, hogy a gyerekvállalás nem női ügy, és nem is férfi ügy, hanem közös ügy.
A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra azt mondta, hogy a leszakadó közegekben annak kellene lennie az első számú célnak, hogy a gyerekét váró anyuka ne éhezzen, hanem táplálkozzon rendesen.
Csordás Anett, a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület elnöke az édesanyák és a fogyatékos gyerekek helyzetéről előadva célzott arra, hogy rendkívül kevés az állam által ilyen esetekben kiutalt segély összege. Ők azt szeretnék, ha ez legalább a minimálbért elérné ez a támogatás.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
