77. születésnapját ünnepli Tordai Teri
„Két tökéletes lépés volt az életemben: a nemzetközi karrier helyett a hazai közönség szeretete mellett tudtam kiteljesíteni a pályám, valamint megszültem lányomat, Lilit, aki három unokával ajándékozott meg”
– nyilatkozta Tordai Teri az MTI-nek márciusban, amikor átvehette a Kossuth-díjat.
A Debrecenben született Tordai Teri nem készült színésznek. Az egri tanítóképzőben, egy szavalóesten figyelt fel rá a színész Gáti József, aki a Színművészeti Főiskola felé irányította. Nyomban felvették, s 1964-ben végzett Pártos Géza osztályában, egyebek között Halász Judit, Béres Ilona, Polónyi Gyöngyi, Szegedi Erika, Dobos Ildikó társaságában.
„A családban nem volt szakmabeli, bár pedagógus anyukám bábozott és rendezett is darabokat az egri általános iskolában, ahová jártam. Amikor szavaltam, játszottam valamit, vagy táncoltam, valahogy kiszíneztem a világot, bele tudtam bújni az emberek lelkébe, bőrébe.”
Pályáját a Szegedi Nemzeti Színháznál kezdte, 1965-ben már a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. Újabb egy év múlva külföldre szerződött, 1966 és 1971 között tizennyolc filmet készített Ausztriában és az NSZK-ban, a Susanne című erotikus filmsorozat címszereplőjeként igazi sztár lett Európában. A német filmesek választása nem véletlenül esett rá, hiszen szép volt, hibátlan alakú, kitűnő mozgású – épp mintha egy nyugati magazinból lépett volna ki. A filmeket a hazai mozik nem vetítették, pedig amit akkor merésznek tartottak, ma habkönnyű romantikus mesének számít. A sorozat Tordai Teri önbizalmára is jótékony hatással volt, s az is kiderült, hogy humora is van.
„Ismert és kiváló német színészekkel dolgozhattam együtt, Heinz Rühmannal, Uschi Glasszal, Horst Tapperttel, a későbbi Derrick-sorozat főszereplőjével vagy A klinika-széria sztárjával, Klausjürgen Wussow-val. Közben itthon jártam a színházba, néztem filmeket és azt láttam, hogy a korszak magyar színészei kenterbe verik Európát. Szerettem volna én is köztük lenni, ezért harmincévesen otthagytam a nemzetközi karriert, hazajöttem és Pécsett újrakezdtem hazai színházi pályámat.”
Öt év elteltével már nagyon hiányzott neki a magyar színház, a nemzetközi karrier lehetőségét otthagyva tért haza 1971-ben. Itthon szó szerint újra kellett tanulnia a szakmát, és nem volt könnyű dolga. Először Pécsre szerződött, majd 1972-ben a Vidám Színpadhoz, 1977-től a Népszínházhoz. Amikor 1980-ban megalakult a Mafilm társulata, hozzájuk csatlakozott, 1986-ban a József Attila Színházhoz, 1995-ben a Veszprémi Petőfi Színházhoz kötötte a szerződése, 2001-től a budapesti Új Színház tagja.
Számos magyar film és tévéjáték vezető szerepét bízták rá (Esős vasárnap, Egy magyar nábob, Sellő a pecsétgyűrűn, A Pendragon-legenda, A névtelen vár, A vörös grófnő, Ébredés).
Művészi munkáját Jászai Mari-díjjal, Aase-díjjal, Magyarország Érdemes Művésze díjjal, Magyarország Kiváló Művésze díjjal és Kossuth-díjjal ismerték el.
Forrás: MTI
