5 feledhetetlen filmzene, melyet Ennio Morriconenak köszönhetünk

90 éves lett Ennio Morricone Oscar-díjas olasz zeneszerző, karmester. Az egyik legtermékenyebb és legsikeresebb filmzeneszerző több mint félezer filmes és televíziós produkciót jegyez, köztük olyan alkotásokat, mint a Volt egyszer egy vadnyugat, A Jó, a Rossz és a Csúf, a Volt egyszer egy Amerika, a Cinema Paradiso, A profi.

Zenei érdeklődését trombitás édesapjától örökölte. Első darabjait hatévesen írta, kedvence Weber A bűvös vadász című operája volt. Konzervatóriumi tanulmányait trombita és zeneszerzés szakon végezte, közben többször helyettesítette beteg apját éjszakai klubokban, kevés szabadidejét a hangszerelés töltötte ki.

Előbb a színház, majd a tévé és a rádió számára dolgozott, filmzenét az ötvenes évek közepén kezdett írni, olykor a western világát idéző álnéven. Egykori iskolatársa, a rendező Sergio Leone 1964-ben kérte fel, hogy komponáljon zenét a spagetti-western műfaját megteremtő Egy maréknyi dollárért című filmjéhez. Rendhagyó módon előbb a zene született meg, a jeleneteket ehhez igazodva forgatták, olykor később is komponált úgy, hogy egy kockát sem látott a filmből, de ismerte a forgatókönyvet és a lényeges információkat. Sokszor nem használt zongorát a zeneszerzéshez, hanem rögtön a partitúrát kezdte írni.

Nevéhez több mint ötszáz alkotás muzsikája fűződik, ezeknek alig tizede western, de köztük van a mára klasszikussá vált Volt egyszer egy Vadnyugat és A Jó, a Rossz és a Csúf. Az előbbi bemutatásának éve, 1968 valószínűleg pályafutásának legtermékenyebb esztendeje, ebben az esztendőben még 25 filmet mutattak be az ő muzsikájával. Ez a műve minden idők egyik legkelendőbb instrumentális filmzenéje, amelyből több mint tízmillió példány kelt el, A Jó, a Rossz és a Csúf zenéje a második helyen áll a valaha komponált legjobb filmzenék Top 200-as listáján, A misszió kísérőzenéje pedig 1986-ban a világ addig legkelendőbb filmzenéjének bizonyult.

Morricone olyan, addig mellőzött hangszerek használatával hozott létre maradandót, mint a szájharmonika, a harang vagy az elektromos gitár, zenéi nemcsak a történet aláfestésére vagy a hangulat fokozására szolgálnak, hanem fontos dramaturgiai szerepük is van.

A legnagyobb hollywoodi rendezőkkel dolgozott együtt. Írt zenét filmdrámához, vígjátékhoz, kalandfilmekhez, horrorhoz, akciófilmhez, politikai krimihez, hollywoodi szuperprodukcióhoz, történelmi és életrajzi filmekhez egyaránt. A többi közt ő jegyzi A profi, a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében, a Sacco és Vanzetti, a Volt egyszer egy Amerika, a Zaklatás, a Célkeresztben című filmek, A polip című tévésorozat, illetve a Teoréma, a Dekameron, a Canterbury mesék, a Salo, avagy Sodoma 120 napja című Pasolini-filmek muzsikáját. Számos hirdetés zenéjét is ő írta, legtöbbször a Dolce & Gabbana céggel dolgozott együtt.

Öt alkalommal jelölték Oscar-díjra – a Mennyei napok, A misszió, az Aki legyőzte Al Caponét, a Bugsy, a Malena zenéjéért -, mielőtt 2007-ben megkapta az amerikai filmakadémia kitüntetését életművéért. 2016-ban negyven év elteltével visszatért a western műfajához, és az Aljas nyolcas című Tarantino-filmhez komponált zenéjével nyolcvanhét évesen, hatodik jelölését sikerült a kategória Oscarjára váltania, megkoronázva ezzel több mint hat évtizedes, hosszú és sikeres pályafutását.

Művészeti tevékenységét az Oscar-díj mellett számtalan kitüntetéssel ismerték el. Több brit akadémiai (BAFTA) és Arany Glóbusz-díja van, megkapta a Grammy-, a Polar-díjat, az Európai Filmakadémia (EFA) életműdíját, a francia Becsületrend lovagi címét. Két éve csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát. Tavaly októberi magyarországi koncertje alkalmával a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

Forrás: MTI