148 tesztelt tonhalkonzerv közül csak egyetlen márkát emeltek ki: a Lidlben árulják
A tonhalkonzerv sok háztartásban alapélelmiszer: gyors, olcsó, fehérjedús, salátába, szendvicsbe, tésztához is könnyen bevethető. Egy 2024-es vizsgálat azonban kellemetlen kérdéseket vetett fel az egyik legnépszerűbb konzervhal biztonságával kapcsolatban. A Bloom nevű civil szervezet 148, Európában kapható tonhalkonzervet vizsgáltatott be, az eredményeket pedig a 60 Millions de consommateurs fogyasztóvédelmi magazin ismertette.
A kutatás szerint az összes vizsgált konzervben találtak metil-higanyt, vagyis olyan higanyvegyületet, amely különösen az idegrendszerre lehet káros. A szervezet szerint a minták több mint fele, vagyis egészen pontosan 57 százaléka meghaladta azt a legszigorúbb, 0,3 mg/kg-os higanyhatárt, amelyet több halfajnál is alkalmaznak.
Csak egy márka maradt a legszigorúbb határ alatt
A Franciaországban vizsgált konzervek közül a Lidl saját márkás tonhalai szerepeltek a legjobban. A részletes eredmények szerint két, Lyonban vásárolt konzerv higanytartalma 0,16 mg/kg, illetve 0,21 mg/kg volt, vagyis mindkettő a 0,3 mg/kg-os határ alatt maradt.
A vizsgálat ugyanakkor több olyan terméket is talált, amely ennél jóval magasabb értéket mutatott.
A legnagyobb higanykoncentrációt egy Petit Navire márkájú tonhalkonzervben mérték, amelyet egy párizsi Carrefour City üzletben vásároltak: ebben 3,9 mg/kg higanyt mutattak ki. Három Franciaországban árult konzerv még a tonhalra vonatkozó, külön szabályozott 1 mg/kg-os határértéket is túllépte.

Miért lehet ennyi higany a tonhalban?
A higanytartalom több tényezőtől is függ. Xavier Lefebvre, a francia Nemzeti Fogyasztóvédelmi Intézet élelmiszeripari mérnöke szerint számít a halászati terület, a tonhal fajtája, például hogy germon vagy a sárgaúszójú-e a tonhal, valamint maga az adott hal is. Minél idősebb egy példány, annál több ideje volt arra, hogy higanyt halmozzon fel a szervezetében.
A tonhal ráadásul ragadozó hal, vagyis a tápláléklánc magasabb szintjén helyezkedik el.
Ezért nagyobb mennyiségben gyűjtheti össze a nehézfémeket, mint a kisebb halfajok, például a szardínia vagy a szardella.
Vita robbant ki a biztonságos határértékekről
A Bloom szerint a tonhalra jelenleg megengedett 1 mg/kg-os higanyhatár túl magas, ezért azt szeretnék, ha ezt is a szigorúbb, 0,3 mg/kg-os értékhez igazítanák. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy szerintük túl kevés ellenőrzést végeznek a tonhalkonzerveknél. Az iparági szereplők ezzel szemben azt állítják, hogy rendszeresen vizsgáltatják a termékeiket független laboratóriumokkal. A Petit Navire például azt közölte, hogy saját ellenőrzéseik szerint a mért értékek átlagosan 0,2 és 0,3 mg/kg között mozognak, vagyis 70-80 százalékkal a megengedett határ alatt vannak.
Mennyi tonhal fér bele biztonságosan az étrendbe?
A higanykockázat miatt érdemes a tonhalat inkább csak heti vagy alkalmi választásként kezelni, nem mindennapos alapélelmiszerként. Várandósoknak, szoptató anyáknak és gyerekeknek különösen ajánlott a tonhalnál a mértékletesség, helyette gyakrabban jöhetnek inkább kisebb halak, például szardínia vagy szardella, amelyek általában kevesebb nehézfémet halmoznak fel.
Nem mindegy, milyen gyakran kerül az asztalra hal
A vizsgálat nem azt jelenti, hogy minden tonhalkonzerv azonnali veszélyt jelentene, de arra mindenképpen figyelmeztet, hogy érdemes tudatosabban bánni ezzel az élelmiszerrel. A nagyobb testű ragadozó halaknál ugyanis természetes kockázat a nehézfémek felhalmozódása, ezért semmiképp ne együnk belőle minden nap. Aki mégis gyakran eszik konzervhalat, annak pedig érdemes váltogatnia a halfajtákat, és időnként kisebb testű halakat is választania. A szardínia, a szardella vagy más kisebb tengeri halak általában kevésbé halmoznak fel higanyt, miközben szintén értékes fehérje- és omega-3-forrásnak számítanak.

