Pszichológusok szerint azoknak, akiknek rendetlen a szobájuk, sokszor nincs kialakult napi rutinjuk, és kerülik a felelősségvállalást
A szétszórt ruhák, a felhalmozódó papírok vagy a mosatlan edények sok háztartásban ismerős látványt jelentenek. A rendetlenséget azonban nem érdemes egyetlen tulajdonság alapján megítélni: míg egyes esetekben a túlterheltség vagy a stressz jele lehet, máskor éppen a kreatív gondolkodással hozható összefüggésbe. A pszichológiai kutatások szerint a környezetünk és a mentális állapotunk között szoros kapcsolat áll fenn, de a kép jóval árnyaltabb annál, mint hogy a rendetlen otthonból egyszerű következtetéseket lehessen levonni – írja a Focus Online.
A lakás gyakran tükrözi, milyen időszakot élünk át
A legtöbb ember életében vannak olyan időszakok, amikor a rendrakás háttérbe szorul. Egy költözés, munkahelyváltás, vizsgaidőszak vagy egy kisgyermek érkezése könnyen felboríthatja a korábban megszokott napi rutint.
Éppen ezért a szakemberek szerint nem önmagában a rendetlenség a fontos, hanem az, hogy:
- átmeneti vagy tartós állapotról van-e szó;
- korábban is jellemző volt-e az adott személyre;
- okoz-e feszültséget vagy akadályozza-e a mindennapi életet.
Ha valaki korábban rendezett volt, de már hosszabb ideje elhanyagolja a környezetét, annak már érdemes közelebbről is megvizsgálnia, hogy mi állhat a háttérben.
Miért érezzük jobban magunkat egy rendezett otthonban?
A pszichológusok régóta vizsgálják, milyen hatással van a környezet az ember hangulatára. A rendezett lakás sokaknál csökkenti a mentális túlterheltséget, mert kevesebb vizuális inger vonja el a figyelmet.
Egy rendezett környezet előnyei lehetnek:
- könnyebb koncentráció;
- kisebb stresszérzet;
- egyszerűbb döntéshozatal;
- gyorsabb házimunka;
- nagyobb kontrollérzet a mindennapok felett.
Nem véletlen, hogy sokan már egy kisebb rendrakás után is úgy érzik, mintha „fellélegezne” a lakás.
A kutatások szerint a tartós káosz ronthatja a jóllétet
Több vizsgálat is arra utal, hogy a hosszabb ideig fennálló rendetlenség összefügghet az alacsonyabb életminőséggel.
Jordan Peterson kanadai pszichológus például úgy véli, hogy egy egyént körülvevő rendetlenség arra is utalhat, hogy az illető nehezen viseli a kötelezettségeket és a mindennapi rutin kialakítása is gondot okoz számára. Szerinte különösen a nehéz élethelyzetekben lehet hasznos apró, könnyen teljesíthető feladatokkal kezdeni: például beágyazni vagy rendet rakni a szobában. Már egy ilyen egyszerű cselekedet is segíthet abban, hogy az ember ismét úgy érezze, kézben tartja a mindennapjait.
A University of East London kutatócsoportja több mint ezer felnőtt bevonásával végzett felmérésében vizsgálta a rendetlenség jóllétre gyakorolt hatását. Az eredmények alapján azok, akik tartósan rendezetlennek látták az otthonukat, általában rosszabb közérzetről számoltak be.
Ennek több oka is lehet:
- a folyamatos vizuális káosz növeli a mentális terhelést;
- az elhalmozott feladatok állandó emlékeztetőként működnek;
- a rendetlenség miatt sokan bűntudatot vagy szégyenérzetet élnek át;
- egyre nehezebbnek tűnik elkezdeni a rendrakást.
Ez könnyen egy ördögi körhöz vezethet: minél nagyobb lesz a káosz, annál nehezebbnek érezzük a változtatást.
Meglepő eredmény: a rendetlenség akár a kreativitást is segítheti
A történetnek azonban van egy másik oldala is. Egyes szakemberek szerint szerint
a kevésbé rendezett környezet kedvezhet az új, formabontó ötletek megszületésének.
„Úgy tűnik, hogy a rendetlen környezet arra ösztönzi az embereket, hogy elszakadjanak a hagyományos gondolkodásmódtól, ami új felismerésekhez vezethet” – véli Kathleen Vohs kutató. Állítása szerint a rendezett környezet inkább arra ösztönzi az embereket, hogy kövessék a bevett szabályokat és a biztos, kiszámítható megoldásokat válasszák.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden kreatív ember rendetlen lenne, vagy hogy a káosz automatikusan növeli a teljesítményt.
A kutatások inkább azt sugallják, hogy:
- bizonyos alkotó folyamatok során hasznos lehet a kevésbé kötött környezet;
- a túlzott perfekcionizmus időnként visszafoghatja a kreatív gondolkodást;
- a kreativitás és a rendezetlenség kapcsolata egyénenként nagyon eltérő lehet.
Mikor érdemes komolyabban venni a rendetlenséget?
A szakemberek szerint elsősorban a hirtelen változásra kell odafigyelni.
Ha valaki:
- korábban rendszeresen rendet tartott;
- már a legegyszerűbb házimunkát sem tudja elvégezni;
- hónapokon át romlik az otthona állapota;
- emiatt egyre rosszabbul érzi magát,
akkor a háttérben akár fokozott stressz, kiégés vagy mentális egészségügyi probléma is állhat.
A pszichológusok hangsúlyozzák, hogy ilyenkor nem a rendetlenség a valódi probléma, hanem az, ami azt kiváltja.
Miért működnek az apró lépések?
Sokan azért nem kezdenek bele a rendrakásba, mert túl nagynak érzik a feladatot. Pedig a viselkedéspszichológia szerint sokkal eredményesebb, ha kisebb célokat tűzünk ki.
Például:
- csak az íróasztalt tesszük rendbe;
- mosogatunk öt percig;
- összehajtogatjuk a nappaliban lévő ruhákat;
- kidobunk tíz felesleges tárgyat.
Az ilyen apró sikerek növelhetik a motivációt, és könnyebbé tehetik a következő lépést is.
6 egyszerű módszer, amellyel könnyebb fenntartani a rendet
Ha szeretnéd elkerülni, hogy a rendetlenség újra felhalmozódjon, érdemes néhány egyszerű szokást kialakítani.
- Tedd vissza azonnal a helyére, amit már nem használsz.
- Ne várd meg a hétvégét, napi 10-15 perc is sokat számít.
- Dolgozz helyiségenként, így kevésbé lesz nyomasztó a feladat.
- Kapcsolj zenét vagy podcastet, hogy kellemesebb legyen a rendrakás.
- Jutalmazd meg magad, ha végeztél egy nagyobb résszel.
- Ne a tökéletességre törekedj, hanem arra, hogy az otthon kényelmesen használható legyen.
A legfontosabb tanulság
A rendetlen lakás önmagában nem mondja meg, milyen valaki. Lehet egy átmenetileg zsúfolt időszak következménye, de utalhat túlterheltségre vagy arra is, hogy a mindennapi rutin felborult. Ugyanakkor a kutatások azt is megmutatják, hogy a kevésbé szabályos környezet bizonyos helyzetekben a kreativitásnak is kedvezhet.
A szakértők szerint ezért nem az a cél, hogy minden otthon makulátlan legyen, hanem az, hogy a környezet támogassa a benne élők mindennapjait. Ha pedig valaki azt veszi észre, hogy a rendetlenség tartóssá válik, egyre nagyobb stresszt okoz, vagy hirtelen viselkedésváltozással jár együtt, érdemes nemcsak a lakást rendbe tenni, hanem azt is átgondolni, milyen élethelyzet vagy lelki teher állhat a háttérben.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Azt mondják, a palacktrükk jobban hűt, mint egy légkondi - igaz...
Már csütörtöktől, 2499 forintért kapható az Aldiban ez a...
Ennyibe kerülhet a cukor, a liszt, az étolaj és a tojás...
Az egész éjjel működő légkondi helyett: ez biztosítja a...
Ezt az appot mindenkinek le kell töltenie, amíg gondok vannak...
